TARTALOMI

Intercisa

római táborhely Alsó Pannoniában, a Duna jobb partján. Az Itinerarium Antonini (p. 245) szerint Aquincumtól 49, Lussonimtól (Kömlőd) 24 r. mérföldre feküdt, a hol már Duna Pentele van. A mérföld mutatókon, melyek innen (CIL III 10634 = 3729, 1036 = 3728, 10367) és Szalk-Szent Mártonból (10635 = 3726. 3727) ismeretesek, de a mely utóbbiak Duna Penteléről vagy környékéről származnak, a távolság Aquincumtól 45–47 mérföldnyire számmal van jelölve. Duna Penteléről már Marsigli (Danugius Pannonico Mysicus 1726, 2, 5. l.) megjegyezte: antiquatitaibus Romanorum celebratur. A tábor az ú. n. Öreghegyen állott, melyet a nép ma is Táborállásnak nevez, de oly közel épült a Dunához, hogy az egy részét már le is szakította. A legtöbb római emlék, köztük nagy számmal feliratos kövek, innen kerültek elő. Elég terjedelmesnek kellett lenni, mert egy ezres cohors tanyázott benne, a cohors I. milaria Hemesenorum sagittariorum equitatia civium Romanorum. Ez a csapat 240-ben M. Antonius Gordianust egy feliratos talapzatra állított szoborral tisztelte meg. CIL III 3331. A cohors rajta a Gordiana melléknevet viseli. Egy másik követ ugyanis cohors veteranusai Alexander Severus (222–235) üdvéért készítettek. U. o. 10304. A 10636 = 3738 mérföldmutatót is maga a cohors állította, még pedig mint Maximiana melléknevéből kitünik, Maximus és Maximius idejében (235–238). Említve van még a 10303 = 3328 feliratban, melyet egyik lovasa Juppiter culminaris tiszteletére vésetett. Mint a cohors neve mutatja, legénységét eredetileg Hemesa syriai városban ujonczozták és még sokan lehettek Intercisában, kik Hemesából kerültek oda. A CIL III 10316 = 3334 és 10318 feliratokban említett katonákról a felirat maga mondja meg, hogy domo Hemesa származtak. Intercisában azonban már mint veteranusok haltak meg, miután a római polgárjogot megkapták s ennek jeléül háromágu nevet viselhettek. Az egyiknek neve M. Aurelius Sallumas volt, a másiké M. Aurelius Desian. Sallumas és Deisan semita nevek, ép úgy mint a CIL III 10315 feliratokban előforduló Mocur, ki mint a cohors zászlótartója halt meg s ezért még nem lehetett római polgár, de már fia, mivel a II. segédlegio katonája lett, az volt s M. Aurelius Malchaisnak hívták. Semita névvel találkozunk még a CIL III 10307 feliratban, hol egy magister cohortis van említve, kinek neve Barsemis; Abbeus fia volt, míg a nők nevében kétszer is Aurelia fordul elő. Az ismétlődő M. Aurelius, illetve Aurelia név ma már abból az időből való, midőn a csapat Pannoniában volt, s miután az első császár, ki e nevet viselte, Marcus Aurelius császár (161–180), világos, hogy cohorsunk ezen császár előtt nem juthatott Intercisába. Más csapatokhoz tartozó katonák is előfordulnak dunapentelei feliratokon, de ezek többnyire vagy már mint veteranusok szerepelnek, vagy valami családi kötelékül füzte őket Intercisához. Egy veteranus legionis II ad. előfordul a CIL III 10320 fleiratban, q(uon)d(am) armat[ura] leg. II ad. a 336 feliratban; az utóbbi ex regione Bassianesi (Petrovce) származott s Daciában halt meg. Hasonlókép a legio I adjutrix egy veteranusával találkozunk a CIL III 10317 feliratban. A 10314 feliratban az elhunytról csak annyi van, hogy veteranus ex centurione. A már idézett 10315 feliratban, továbbá a 10316 = 3334 és 10317 feliratokban említett katonáknak hozzátartozóik voltak Intercisában. Ezen a néven kerülhettek a CIL III 10321 feliratba egy tribunus s a 3335 feliratba egy protector is. Egyedül a CIL III 10306 feliratban említett beneficiarius consularis legionis II ad. s talán a 10319 feliratban említett miles [leg. II] ad. szolgáltak mint tényleges katonák Intercisában. Az különben természetes, hogy Alsó Pannonia másodrangú táborhelyein a II. segédlegio egyes kisebb szakaszai megfordultak. Vannak téglák is Duna Pentelén ezen legio bélyegével. CIL III 3750. A beneficiarus a katonai administratiót vezette s így érthető, hogy M. Aurelius Antoninus (Caracalla) üdvéért s a cohors Hemesenorum geniusának állított oltárt. A 3329 feliratban egyszerűen bf. cos. fordul elő. Sajnos, hogy a másik felirat (10319) csonka, mert a mennyire abból, a mi fenmaradt, következtetni lehet, szerkezete olyan, mint a legrégibb aquincumi katonai feliratoké s így abból az következnék, hogy Duna Pentelét is már legkésőbb Trajanus alatt szállotta meg a legio II. adjutrix egy szakasza. A Notitia Dignitatum (Seck p. 192) szerint az 5-ik század elején 3 csapat is tartózkodott Intercisában, valószínűleg azonban nem egy időben, hanem egymásután: a cuneus equitum Dalmatorum, a cuneus equitum Constantianorum és az equites sagittarii. A 10305 feliraton ugyancsak Vetussalinae (Adony) neve maradt fenn, de előtte hézag van, melybe, mivel a kő Duna Pentelén került elő, csak Intercisa neve pótolható, úgy hogy Vetussalina és Intercisa azon római polgárairól egyaránt van szó a kövön, kik e két táborhoz tartozó területen (territorum) tartózkodtak. E szerint nemcsak a legiók, hanem a segédcsapatok tábora mellett is voltak canabae. Mindazonáltal a katonai jellegű feliratok mellett csak kevés van olyan, melyek polgáremberektől származnak (CIL III 10310. 10308. 10301 = 3327). Feltünő, hogy míg olyan katona egy sincs, ezek között ketten is vannak, kik Mithrasnak oltárt állítottak (CIL III 10308. 10310. A Mithrasnak szentelt harmadik felirat 10309) csonka. A dunapentelei feliratokon általában külföldi és római nevekkel találkozunk, csak egyetlen felirat van benszülött barbar nevekkel (CIL III 10324), az, melyet Asnius, Biatumus fia magának, feleségének és Biatumarusnak készített. A celta elemnek ezen csekély nyoma arra vall, hogy Intercisa eredetileg csak jelentéktelen telepe lehetett a benszülötteknek s jelentőségét első sorban az idegen származású katonaságnak s a nyomában jött jövevényeknek köszönhette. Intercisa a limes vonalába esett, mely a határt képezte a római birodalom és a Duna balpartján lakó barbarok között. A védelmi intézkedések mellett tehát gondoskodni kellett a csempészet megakadályozásáról Intercisában is épúgy, mint például Battán s valószínűleg a többi dunaparti helyeken, melyek e czélra alkalmasak voltak. A CIL III 10313 és 10314 feliratok szerint Commodus császár ripam omnem burgis a solo extuctis item praesidis per loca opportuna ad clandestinos latrunculorum transitus oppositis munivit. A 10308 feliratban említett stat(ionarius), nemkülönben a 10301 = 3327 feliratban előforduló pr(aepositus) sta(tionis) a vámvonal mellett bizonyítanak.

K. BÁ.