Justinianus

keletrómai császár, született 482 május 11-én Tauresiumban (Illyria). Mint consul 520-ban fényes játékokkal igyekezett a népet megnyerni s nagybátyja, a tehetetlen Justinus mellett egyre nagyobb befolyásra tett szert. Még Justinus halála előtt, 527 aprilis 1-én kijelölték a császári méltóságra, melyet 565 november 14-én következett haláláig viselt. Jeles vezérei Belisarius és Narses az ő uralkodása alatt győzedelmes háborúkat viseltek a perzsák, a vandalok és keleti gótok ellen s ezzel a birodalom régi fényét részben helyre állították. Nejének Theodorának kelleténél nagyobb befolyást engedett a kormányzásban. Bennünket itt főleg azért érdekel, mert ő alatta állították össze a híres Corpus jurist, a római jog rendszeres gyűjteményét. Tribonianus vezetése alatt először is a császári constitutiókat foglalták egybe a codex Justinianeus 12 könyvében; azután a nevezetesebb jogtudósok iratainak kivonatait állították össze a Digesta 50 könyvében; végre Institutiones czím alatt egy új tankönyvet adtak ki 4 könyvben. Ehhez járult a Novellae, nagyobb részt görög nyelven. Justinianus e nagy codificatiójának köszönhető, hogy a régi római jogtudomány kincsei legalább részben ránk maradtak. E császár különben halhatatlanná tette nevét a művészet terén is a Sophia-templom építésével.