TARTALOMM

Machaon

Macawn (a. m. a késsel vágó, tehát seborvos, sebész) mesebeli orvos; atyja Asclepius, anyja Epione. Igy említi ezt nem csupán a költői hagyomány, de a feliratok is. Jelesül így nevezi szüleit az Asclepius istent dicsőítő hymnus, melyet az Acropolison találtak (CIA III, 171B, 489 l., v. ö. 171C, 490. l.) és az a paean, mely a mensiehi stelére vésve olvasható (Revue archéologique 13, 71). Ugyanezen források szerint nőtestvérei: Iaso, Aceso, Aegle, Panacea és Hygiea; fitestvére pedig Podalirius, kivel együttesen 30 hajóra való csapatot vezetnek Tricca, Ithome és Oechalia thessaliai városokból Troja falai alá. Testvérével egyetemben ők a hellenek orvosai a hosszú-hosszú küzdelemben. M. ismételten segít a hősökön, a mit a művészet is szivesen választott ábrázolásainak tárgyául; Telephust és Philoctetest, Philoctetest és Menelaust ő menti meg fájdalmaitól, de Paris nyilától maga is sebbe esik. Hom. Il. 2, 729 skk. 4, 193. 11, 505. 512. 598. 833. Későbbi költők szerint (Verg. A. 2, 263) ő is benne volt a hirhedt trójai fa-lóban. Halálát Eurypylustól, Telephus fiától szenvedte (Quint. Smyrn. 6. 406 skk.), hamvait Nestor vitte Gereniába (Messenia), a hol síremléke és szentélye volt, melyhez a betegek és orvosok zarándokoltak. Paus. 3, 26, 10. Felesége a hagyomány szerint Anticlea volt, Diocles leánya. Tőle született fia Gorgasus és Nicomachus, mely utóbbira nem kisebb ember vezette vissza a családfáját, mint Aristoteles. Diog. Laërt. 5, 1, 1. Tisztelete, mely jóval kiemelkedik a másodrendű mythologiai személyeknek szerepköréből, összefolyt Asclepius ünnepeltetésével. Nevesebb szentélyei a már eddig is említetteken kívül Pergamumban, az arcadiai Heraeában, Epidaurusban és Patraeban voltak. Csaknem mindenütt ugyanezen tiszteletnek részese Podalirius is, a ki állítólag Troja falai alól visszatérve a cariai Syrusban telepedett meg. Paus. 3, 26, 9 skk. M.-t a művészet ismételten és szivesen ábrázolta. Megtaláljuk metszett és vésett köveken, etruscus tükrök hátlapján és a Tabula Iliacával rokon reliefeken. Omphalio ráfestette a messenei Asclepius-templom falára, gereniai szentélyében pedig szobra is állott, mely az orvosok mythikus ősét koszorúsan ábrázolta. A metszett köveken hajfürtei pártaszerű szalaggal vannak leszorítva. L. Panofka, Asclepios und die Asclepiaden (a berlini akadémia értekezései, 1845). Wilamovitz-Möllendorf, Homerische Untersuchungen, 342 skk. ll. Frölich, Die Militärmedizin Homer’s, 12 skk. ll.

L. M.