Macrinus

M. Opellius. Mint praefectus praetorio feje volt azon összeesküvésnek, melynek elődje Caracalla a parthus hadjáraton Carrhae közelében Kr. u. 217. apr. 8-án áldozatul esett. Az új császár (515. á., 218-ból való bronzérem után), kinek trónralépte után az egész birodalom meghódolt, a mauretaniai Caesareában született jogot tanult, majd a hadseregben fokról-fokra emelkedett. Dio Cass. 78, 11. Capit. Macrin. 4. Hogy a hadsereg rokonszenvét el ne veszítse, az összeesküvésben való részvételét eltitkolta. Minthogy azonban a parthusoktól kétszeri veresége után pénzen vette meg a békét s a katonákkal szigorúan bánt, ezek csakhamar elfordultak tőle; épígy eljátszotta félrendszabályaival a senatus jóindulatát is, úgy hogy midőn ellenfelei Caracalla egyik rokonát Heliogabalust, Emesában a napisten napját, ugyanitt 218 majus 16-án ellene felléptették, csapatai elpártoltak tőle. A megmaradtakkal Antiochiába vonult, előbb azonban fiát társává fogadta s e czímen a katonákat megajándékozta. Antiochiánál volt a döntő ütközet: M.-t megverték, később elfogták s kivégezték; fia a 9 éves M. Opellius Antoninus Diadumenianus (516. á., éremkép) osztozott sorsában. Dio Cass. 78, 31. 37. Zonar. 11, 13. 12, 13. Herod. 5, 3, 12. 5, 4, 11.