TARTALOMM

Marsyas

MarsuaV. – 1. Olympus v. Hyagnis v. Oeagrus fia, a phrygiai Silenus, Cybele istentiszteletében a phrygiai fuvolajáték személyesítője, ellentétben a görögök apollói cziterajátékával. Azt mondják róla, hogy ő találta meg a fuvolát, melyet Athena eldobott volt, és hogy Apollóval versenyre kelt, melyben legyőzetett és azután lenyúzatott. A bőrét Apollo a phrygiai Celaenae mellett levő barlangban akasztotta föl, melyben a Marsyas folyó forrásai vannak. Azt is mondják, hogy a bőr, valahányszor fuvolazenét hallott, megmozdult örömében. Hdt. 7, 26. Xen. an. 1, 2, 8. Ov. met. 6, 382. fast. 6, 703. Hygin. fab. 165. Marsyas versenye sokszor tárgyat szolgáltatott a képzőművészetnek. Az 521. á. a laterani múzeum M.-márványszobra; Myron híres szoborcsoportja után készült, mely Athenát ábrázolta, mikor Marsyst, a ki az elhajított sipokat föl akarta emelni, visszariasztja. A szobrot restauráló művész M.-nak kezébe csörgőket (crotala) adott s M.-ból tánczoló satyrust csinált. Pedig M. nem tánczol, hanem meghökkenve visszaijed s a földre szegzi tekintetét, a hová az eldobott sípokat képzelnünk kell. Az 522. á. M. megnyúzatását ábrázolja. Baloldalt ül a megkoszoruzott isten, mellette a kését köszörülő scytha, ki visszafordulva nézi a fához kötözött Marsyast. M. szobra állott a római forumon, mint a városi szabadság jelképe (Hor. sat. 1, 6, 120); e szobor utánzatait utóbb Kis Ázsia és Africa városaiban is lehetett látni. Nehéz kimutatni, mi módon vált M. a szabadság jelképévé. – 2. Történetiró Pellából, a félszemű Antigonus mostoha testvére, s utóbb Demetrius Poliorces hadvezére, 10 könvben Macedonica-t írt, mely terjed az első királytól egészen N. Sándornak Syriában való hadjáratáig. Tőle megkülönböztetendő Marsyas Philippiből, ki az atthis-írók módjára ’Attica czímű munkát írt 12 könyvben. V. ö. Müller, fr. script. Alex. m. p. 40. A 2 Marsyas különbségéről l. Ritschl, De Marsyis rerum scriptoribus, Opusc. 1,449–470. – 3. Földrajzi nevek: – a. Folyó Phrygiában, mely Xenophon (an. 1, 2, 8) szerint Celaenae mellett ered (v. ö. Hdt. 7, 26. Curt. 3, 1, 2), ellenben Strabo (12, 577) és Plinius szerint Apamea mellett az Aulocrene tóból kifolyt és a Maeanderbe ömlik. – b. A Maender más mellékfolyója (most Csina), mely Tralles mellett a főfolyóba ömlik. Hdt. 5, 118.

SCH. S.

521. Marsyas, márványszobor (Roma, Museo del Laterano.)

521. Marsyas, márványszobor (Roma, Museo del Laterano.)

522. Marsyas megnyúzása; relief a szegszárdi sarcophaguson (M. N. Múezum).

522. Marsyas megnyúzása; relief a szegszárdi sarcophaguson (M. N. Múezum).