Mauritania, Mauretania

h Mauritania, h Maurousiwn gh, Maurousia, Észak-Africának legnyugatibb országa (ma Fez, Marokko és nyugati Algir), határos volt Keleten Numidiával (melytől az Ampsaga, korábban a Mulucha folyó választotta el), Délen Gaetuliával, Nyugaton az Atlanti Oczeánnal, Északon a Földközi tengerrel. Előbb benszülött királyok alatt állott, kik mint a rómaiak szövetséges társai 104-ben és 46-ban Kr. e. Numidia nyugati felét kapták, Claudius alatt pedig a római birodalomba kebelezték be, és Keleten a M. Caesariensis és Nyugaton M. Tingitana nevű két provinciára osztották. Az előbbinek Caesarea, a másiknak Tingis volt a főhelye; a kettőt a Mulucha választotta el. Az ország hegyei az Atlas rendszeréhez tartoznak és pedig: Buzara (ma Tittery), Phruraesum, Durdus és a tulajdonképi Atlas (’AtlaV meizwn Ptolem.), a benszülötteknél Dyrin (ma Idrar Uderen). A nevezetesebb folyók Keletről Nyugat felé voltak: Ampsaga (ma Vad el kebir), Audus, Chinalaph (ma Sélif), Mulacha (ma Muluja). A nyugati tengerparton: Subur (ma Szebu), Phut, valószínűleg egy a Lixusszal (ma Elhusz). Az ős időben Ázsiából bevándorolt lakosok, a numidiaiak törzsrokonai, Mauri v. Maurusii nevet viselnek; a nagyszámú törzsek között említettnek: a massaesylusok M. Caesariensis nyugati részében, tovább Keletre a musonok, musulanusok, a Mazices; M. Tingitanában a herpeditanusok a Mulucha mellett, a bacuaták és macaniták (kiket barbarusoknak neveztek, tehát a mai berberek), a metagoniták, M. Caesarensis legfontosabb városai Keletről Nyugat felé: Igilgilis, a numidiai tengeröböl mellett (ma Dsidseli), Saldae (ma Bougil), Icosium, Caesarea (ma Sersel), Cartenna (ma Tenesz), Sitifis (ma Szetif). M. Tingitanában: Rusaddir (ma Melilla), jó kikötővel, Tingis (ma Tanger), Lixus (ma el Aris vagy Larache a nyugati parton), Thymiaterium, a Hanno által alapított első tengerparti gyarmat. Strab. 17, 825. Mela 1, 5. Plin. 5. 1, 2.