TARTALOMM

Messana, Messene

Messana, Messhnh, jelentékeny város Sicilia ék.-i csúcsán (m. Messina) a róla nevezett tengerszorosban. M. helyén kezdetben egy Dancle v. Zancle nevű város állott (zagclon, Siciliában = sarló), melybe 729-ben Kr. e. chalcisiak és cumaeiak telepedtek; ezek alapították 648-ban Himerát. 494-ben Miletus elpusztulása után samusiak és miletusiak telepedtek a városba, kik először kezükbe kerítették a hatalmat, később azonban a várossal együtt Anaxilas rhegiumi kényúr fenhatósága alá jutottak, ki a várost Messanának nevezte. Thuc. 6, 5. Hdt. 6, 23. 396-ban a carthagóaiak teljesen elpusztították, de idb. Dionysius ismét felépítette. 312-ben Agathocles, végre 282-ben a mamertinusok kezébe került, kik a lakosságot leölték s állandó uraivá lettek a városnak, mely ettől fogva Roma pártfogása alatt állott. Ez volt az I. pún háború közvetetlen külső oka. A városnak igen tágas és szép kikötője volt, melyben 600 hajó is elfért. Cic. Verr. passim. Strab. 6, 268.

I. B.