TARTALOMO

Odeum

wdeion, Görögország java korában zenei előadásokra szánt épület, melyet különben declamatori, színi s egyéb czélokra is használtak. Xen. Hell. 2, 4, 9. 10. 24. Dem. in Phorm. 37. Poll. 8, 33. Phot. és Suid. e szó alatt. Építése és szerkezete átlag megfelel a szinházénak (CIG 4614), csakhogy mindig fölött volt s azért néha Jeatron upwrojion, theatrum tectum névvel is jelölték. Suid. wdeion. Philostr. V. Soph. 2, 1, 5 p. 236 Kays. Mommsen IRN 2241. A legrégibb ilynemű épület az ’EnneacrounoV közelében fekvő o. volt a Pericles előtti korból, melyet Lycurgus átalakított vagy épen ujra épített (Hyperid. Apsin. Walz, Rhet. Gr. 9, 445); valószínűleg itt tartották meg a proagonokat. Paus. 1, 14, 1. 1, 8, 6. Hesych. e szó alatt. Schol. ad Aristoph. vesp. 1109, Aeschin. Ctesiph. 67. A második a Pericles-féle o., kerek építmény a Dionysus-szinház közelében, melyet ő már Kr. e. 444-ben befejezett volt s a panathenaea ünnepségekre tőle alapított zenei versenyek helyéül szánt, később azonban költők is versenyeztek itt, philosophusok is vitáztak benne, sőt néha még törvénykezés helyiségéül szolgált. Plut. Per. 13. Andoc. Myst. 38. Vitr. 5, 9, 1. Plut. de exil. 604. Phot. és Suid. e szó alatt. Ezen sok ülőhelylyel ellátott és oszlopokkal diszített épületet, melynek a hagyomány szerint Xerxes sátorának mintájára kúpalakú teteje volt (Plut. Per. 13. V. ö. Vitr. 5, 9, 1), Aristion, Athenae fellegvárát védve a rómaiak ellen Sulla idejében a mithridatesi háború alatt, felgyujtatta (App. Mithr. 34) s II. Ariobarzanes Philopator cappadociai király helyre állíttatta. Vitr. 5, 9, 1. CIG 357. A későbbi efajta épületeknek mintául szolgált, eddig azonban biztos nyomaira nem akadtak. Legjobb állapotban maradt fen az az o., melyet Herodes Atticus Kr. után 160-ban meghalt neje Regilla emlékére (Paus. 7, 20, 3) kevéssel utóbb az Acorpolis délnyugati lejtőjén emelt az Athenaeieknek; 8000 nézőt fogadhatott be és leghosszabb átmérője 284 láb. Az épület hatalmas koczkákból épült, a külső falazat jelentékeny része ma is megvan még, a falak belseje azonban jó részt törmelék; födélzete czédrusfából volt (Paus. i. h. Philostrat. v. Soph. 2, 1, 5 p. 256 K. Suid. Herodes alatt), tetején nagy nyilással, alakja pedig teljesen megfelel a római szinházénak, csak logeion-a (pulpitum) alacsonyabb kissé és fel volt ékesítve az építészet, szobrászat és festészet összes diszítményeivel. A félköralakú s márványlapokkal padlózott orchestra körül emelkedett a keskeny lépcsőkkel ékekre (cercideV, cunei) osztott, egy diazomás nézőtér (Jeatron, cavea), melynek ülőhelyei márványlépcsősek és fent ezen köröskörül folyosó futott végig pilléres fallal. A proscenium homlokzata két-két oszlopból álló csoportra van osztva, közben 3 ajtóval, melyek a logeion-ról az épület belsejébe visznek, mögötte van egy bolthajtásos hosszú terem a mimusok számára és a logeion két oldalán a fő lépcsőházak. A logeion előfala részben még fenáll s 3 lépcső vezet rá az orchestrából. Az athenaei odeumokon kívűl említendők a corinthusi, melyet szintén Herodes Atticus emelt, a patraei pompás o., Apollo híres szobrával, a smyrnai és a trallesi. Romában az első odeumot Domitianus, a másodikat pedig Trajanus építtette. – Irodalom: Wieseler az Ersch és Gruber Encyklopaediájában 83, 162 skk. ll. Müller A., Philol. 23, 500 skk. ll. 35, 294 skk. ll. Lehrbuch d. griech. Ant. 65 skk. ll. 101. skk. ll. Klausen, Ersch és Grubernél az Odeion alatt. Schillbach, Über das Od. des Her. Attikus, Jena, 1858. Tuckermann, Das Od. des H. A. und der Reg. in Athen, Bonn, 1868.

SZ. I.