TARTALOMP

Parnassus

ParnassoV, ParnasoV, ParnhsoV, a görög mythologiában nevezetes hegycsoport; a hegycsoport Apollónak, Dionysusnak és a múzsáknak vala szentelve; híre nagy volt az alján levő delphibeli jóshelyről, melyet a költők a világ köldökének (omjaloV ghV) neveztek. Tágabb értelemben azt a hegylánczot értették alatta, mely Oetától és Coraxtól Délnyugatra Dorison és Phocison át áthúzódik, s Cirphis (KirhiV, most Szumaliaesz a Dhisztomo völgyben) név alatt Cirrha és Anticirrha között a corinthusi öbölig nyomul. Szorosabb értelemben Parnassus csak a 2460 méternyire magasló hegynyerget jelenti, a melynek két kimagasló csúcsa TiJorea (Hdt. 8, 32) Északnyugatra és a Lucwreia (vagy ’ˇampeih (Hdt. 8, 39) Délkeleten Delphi közelében a Kwrucion barlanggal. Ezen két csúcsról nevezik a P.-t gyakran kétcsúcsú vagy kétfejű néven. Ov. met. 1, 316. 2, 221. De emlegetik mint sok csúcsút is. Hd. 8, 37. 39. Delphi felett 527 s a tengerszín fölött 572 m. magasan emelkednek a FaidriadeV szirtek, honnan az istenbántalmazókat és templomfosztogatókat a mélységbe lökték. A csúcsokat többnyire hó fedi, alantabb pedig bőviben díszlik a fenyő, borostyán, myrtus, olajfa. A P.-nak igen sok meredek szakadéka van; itt volt a híres delphii jóshely, a Castaliai forrás. Parnassus és Cirphis közt egy meredek szakadékban folyik át a Plistus; ott vezetett az út Daulius és Stiris irányában. A három út találkozásából eredt a scisth odoV, hol a monda szerint Oedipus apját Laiust öntudatlanul megölte. A Parnassus régi nevét ma is megtartotta, bár egy része Liakura néven ismeretes. Strab. 9, 418. Soph. Oed. Tyr. 716. 800. Paus. 9, 2, 3. 10, 5, 2. Plin. 9, 3, 25. 21, 3, 26. V. ö. Kruse, Hellas, 2, 2, 4. Leake, North.-Gr. 2, 77 és 551.

K. J.