TARTALOMP

Parricidium

(eredetileg patricidium), tulajdonképpen apagyilkosságot jelent, de korán érthették már rajta nemcsak a szülő- hanem a testvérgyilkosságot is. (Liv. 1, 26), sőt a lex Pompeja (Kr. e. 50-ben) névszerint fölsorolja azon közeli rokonokat s a patronust, a kiknek a meggyilkolása a p. fogalma alá tartozik. Dig. 48, 9, 1. Constantinus császár a gyermekgyilkosságot p.-nak minősítette. A parricidát ősi szokás szerint büntetésül először véres vesszőkkel megvesszőzték, azután pedig egy kutyával, kakassal, kígyóval és majommal bőrzsákba varrva a tengerbe dobták, későbben élve égették meg és Hadrianus óta, ha a tenger távol esett, vadállatok közé dobták. Dig. 48, 9, 9. Paul. sent. rec. 5, 24. A büntetést illetőleg a mos majorumot, úgy látszik, még a lex Cornelia és Pompeja is föntartotta a tetten kapott apagyilkosokkal szemben. A p. régen a quaestores parricidii, Kr. e. 449-ből a néptörvényszék, Sulla óta pedig a quaestio perpetua de sicariis bíráskodása alá tartozott. Főforrás Cic. or. pro Rosc. Ann.

CS. J.