TARTALOMP

Parus

ParoV, m. is Paros, a Cyclasok egyik legjelentékenyebb szigete Delos és Ios, Naxus és Oliarus között, ez utóbbitól csak egy óra járásnyira. Nagysága 165 km.2 Fővárosa szintén Parus (m. Parikia); folyója a kis Asopus, hegye Marpessa (m. Ajiosz Iliasz). Hírnevét kitünő fehérmárványának köszönte, valamint annak, hogy Archilochus iambusköltő szülőhelye volt. Hor. ep. 1, 19, 23. Kezdetben arcadiai és cretai görögök, majd iónok népesítették. Gyorsan felvirágzott a népességéből gyarmat-rajokat bocsátott ki, így pl. Thasusra (Thuc. 4, 104) Archilochus atyjának, Telesiclesnek a vezetése alatt, továbbá Pariumba és Pharusra. Strab. 10, 487. A szomszédos Naxos sziget nagy hatalomra jutván, mint a többi Cyslas, P. is ennek a hatalma alá jutott s az iónok felkelése idején ennek a hegemoniája alatt állott (Hdt. 5, 31); majd függetlenné lett és Miltiades támadása ellen sikeresen védte magát (Hdt. 6, 133 skk. Nep. Milt. 7); ezután perzsa alattvalóvá lett s Xerxes vállalatához a hajóhadba szintén kiállította a maga járulékát; ez azonban az artemisiumi tengeri ütközet után Cythnusnál maradt, hogy a háború sorsának további fejlődését bevárja. Később a görög hajóhad részéről e kétes magatartás miatti megfenyíttetését azzal kerülte ki, hogy Themistoclesnek bizonyos pénzösszeget fizetett. Hdt. 8, 67. 112. Miután megalakították a tengeri szövetséget az athenaeiek, P. ezeknek adóköteles szövetségesévé lett s ekkor a parusiak a Kr. e. 425-iki adókivetés szerint évenkint 30 talentumnyi adót fizettek, a mi a sziget vagyonosságára mutat. A parusiak tagjaivá lettek az új athenaei tenger szövetségnek is Kr. e. 378-ban, ezt azonban csakhamar, már 357-ben ismét odahagyták a chiusiakkal együtt, a kikkel ekkor, mint utóbb is, szorosabb viszonyban álltak. Ezután a parusiak a történeti szereplés teréről lassanként letünnek. V. ö. Bursian, Geogr. v. Griechenl. 2, 483 sk. – Nevezetes még ez a sziget a 17. évszázad elején itten feltalált márványtábláról, a melyet 1627-ben Arundel Tamás angol lord megvásárolván, Angliába vitt és itt a saját kertjében állíttatott fel. Ezt a táblát többszöri rongálás, csonkítás nyomával később 1667-ben a nevezett lord unokája, Howard Henrik, az oxfordi egyetemnek ajándékozta, a melynek a birtokában van még ma is. Ez a Chronicon vagy Marmor Parium (Marmora Arundeliana és Oxoniensia), most 720,8 millim. széles, bal felől 1 m. és 16,5 millim., jobb felől pedig 794,7 milliméter magas márványtábla, s tartalmazza 93, részben nem teljes sorban, attikai, helylyel-közzel ión nyelvjárásban a görög politikai és irodalom-történeti föbb mozzanatait Cecropstól Diognetus attikai archonig és a parusi archonig. Astyanaxig (Euryanaxig vagy Polyanaxig, az első betűk hiányzanak), Kr. e. 263/2-ig. Közöttük 1318 évi idő van; azonban mai állapotában a tábla csak a Kr. e. 354-ig terjedő adatokat tartalmazza. Néhány jelentékenyebb egyéniség neve s némely fontosabb történeti mozzanat hiányzik belőle; úgy látszik, iskolai czélra készült. Az egyes időpontok nem olympiasok szerint, hanem athenaei királyok és archonok neveivel vannak megjelölve. Történeti forrásai athenaei írók, különösen Timaeus. Némely időszámításbeli hibái mellett sincs okunk arra, hogy valódiságában kétkedjünk; az ókor időszámítására és történetére nézve minden esetre jelentékeny forrásműnek tekinthető. Legjobb kiadásai Boeckhtől, CIGr II 293 skk. ll. (kimerítő magyarázattal). Müller, Fragm. hist. Graec. 1, 533 skk. Flach, Chronicon Parium, Tubingae, 1884.

ZS. B.