TARTALOMP

Pertinax

P. Helvius Pert., római császár. Liguriában született Kr. u. 126-ban. Kezdetben mint grammatikus tanítóskodott, majd katonának állt be, centurio lett s szerencsésen haladt előre. Hadakozott a parthusok ellen, majd Birtanniában. 156 körül praefectus classis Germanicae lett, majd procurator ducenarius in Dacia; ez állásában Marcus Aurelis alatt kegyvesztett lett, de ismét visszanyerte befolyását. 175-ben consul lett, s mint ilyen résztvett az Avidius Cassius (l. Cassii, 15) elleni harczban. Ujra visszakerült a dunai határokhoz és 177-től 179-ig ujra Dacia kormányzója volt. Commodus alatt Syriát, majd Britanniát, aztán Africát kormányozta; később 192-ben praefectus urbi lett és egyidejüleg másodszori consul, most Commodusszal együtt. Commodus meggyilkolása után az összeesküvők őt kiáltották ki császárrá 192 dec. 31-én. Rövid uralkodása alatt a senatus támogatásával rendezni akarta a birodalom pénzügyi viszonyait. Azonban a praetorianusok és a császári udvar libertusai 193 martius 26-án meggyilkolták szigorú és takarékoskodó császárukat. Capitol. Pert. Dio Cass. 73, 1 skk.

H. Ö.