Phasis

FasiV. – 1. Kisázsiai folyó, a mely a Caucasusban ered és mint hajózható víz K. felől a Pontus Euxinusba torkollik. A legrégibb időben Europa és Ázsia, utóbb legalább Kis Ázsia és Colchis határául tekintették. Az a folyó, a melyet később általánosan e néven emlegettek, kétségen kívűl a m. Rion; azonban úgy látszik, hogy az Aeschylus (frg. 177) említette Ph. a később Hypanis vagy a mai Kuban, a Xenophon (an. 4, 6, 4) említette Ph. pedig az Araxes (a. m. Arasz). V. ö. Hdt. 4, 45. 86. Strab. 11, 498. 500. – 2. Város az imént említett folyó torkolatához közel, miletusiak gyarmata, m. Poti, a Fekete tenger partján. A város és a folyó neve a fáczán nevében, aves Phasianae (Arist. Acharn. 726. Mart. 3, 57, 16. Suet. Vit. 13. Plin. 2, 33, 39. 67, 44), maradt fenn. Strab. 11, 498. A rómaiak csak Pompejus korában (Kr. e. 65-ben) a Nagy Mithridates ellen viselt háború folyamában jutottak e folyó vadregényes vidékéig.