TARTALOMP

Phrygia

Frugia, Kis Ázsia tartománya, felölelte eredetileg a félsziget nyugati felének egész belsejét, azonkívül a Propontisnak később Mysiához tartozó déli partvidékét a Hellespontusig Dascylium fővárossal, mely terület azért Kis Phrygia vagy Phrygia ad Hellespontum nevet viselt. Az utóbbi nevet azonban a perzsa uralom alatt Nagy Phrygiának egészére is a Halysig kiterjesztették (Dorylaeum, Pessinus, Gordium és Ancyra városokkal), és így maradt, míg az ország Kr. e. 275-ben a galatáktól és bithyniaiaktól meg nem hódíttatott. A déli részt 190-ben Kr. e. visszahódították a pergamumi királyok és Phrygia Epictetus (Fp. epicthtoV) nevet viselt. Egyúttal a többi déli Phrygiát, mely ezúttal a nagy Phrygia nevet kizárólagosan viseli, a rómaiak nagyobbára a syriai birodalomtól a pergamumihoz csatolták és a rómaiak alatt később is ily kiterjedésben Asia provinciának egyik részét képezi. A határkerületek közül a délkeleti a Taurus hegylánczczal való szomszédsága miatt (minthogy a többi Phrygia majdnem teljesen fensík volt) Frugia h parwreioV (azaz a hegybeli, Tyriacum és Philomelium városokkal) nevet visel, a déli Phrygia Pisidice nevet, ’Antioceia h proV Pisidia fővárossal. Az ország hegyie voltak: Olympus (m. Kesis dág), Dindymus, Taurus, Cadmus (ma Khonasz dág); folyói: Sangarius és Meander, mellékfolyóikkal. Délen több sóstó volt, többek között Apamea és Colossae között Ascania (ma Adsituz göl). Lakosai, a FrugeV, Phryges, BrigeV, autochtonoknak tartották magukat, de az ókornak általában elfogadott felfogása szerint ősidőben vándoroltak ki talán Armeniából, melynek (indoeurópai eredetű) lakóival törzsrokonok valának. Nagyszámúak és hatalmasak lévén, a félsziget nagy részében elterjedtek. A név később szűkebb határokra szorítkozott. Békeszeretők voltak s földmivelésből, baromtenyésztésből és kereskedésből éltek. Főistenségeik voltak Manes isten, Ma (Cybele) anyaistennő és a termékenység istene Sabazius. Később vallásukkal összeolvadt a syrophoeniciai törzsek tisztátalan természetimádása, Astarte és Attes (Attis) tisztelete, melynél orgiák zenével kisérve voltak szokásban Ph.-ban. Sajátos szokása a phrygiaiaknak, hogy sziklalakásokat csináltak és egész városokat építettek sziklák belsejébe. Az említetteken kivül nevezetes városok még: Celaenae Délen, régi királyi székhely és főváros a nagyphrygiai satrapiában a perzsák alatt, a Maeander forrásnál; Nacolea, a Sangarius felső folyásánál, csodás sziklasírokkal, különösen Midaséval; Colossae (Chonas); Cydara, később Hierapolis; Peltae, Caystrupedium; Északon: Dorylaeum (Eszki sehir); Cotyaeum (ma Kutahia). Ezekhez járult még a Seleucidák uralma alatt Apamea Cibotus (ma Diner), a régi Celaenae közelében, a rómaiak idejében hires kereskedőváros; Laodicea, Apollonia; Seleucia, Synnada (ma Csiful kaszaba), hires márványbányákkal; a pergamumi királyok alatt Eumenia. Strab. 12, 571 skk. Plin. 5, 32, 41.

E. B.