TARTALOMP

Pontes

– 1. Azon kerített téren (ovile) belül, a hol a polgárok szavazásra gyülekeztek, az egyes centuriák és tribusok számára külön helyek (saepta) voltak elrekesztve. Miután a titkos szavazás jött divatba (l. Leges tabellariae), a szavazatok ellenőrzése czéljából minden egyes centuriát vagy tribust külön keskeny hidon (pons, ponticulus) bocsátottak a szavazatgyüjtő vederhez. Fest. s. v. sexagenarius (l. o.). Liv. 26, 22. – 2. Folyón való átkelés czéljából csekélyebb vízállás mellett kecskelábakat állítottak bele a vízbe, rá gerendákat erősítettek, bepadlózták s rőzsét majd földet raktak rá. Caes. b. g. 8, 27. A Tiberisen át Romának évszázadokon át egyetlen hídja volt a Horatius Cocles esetéről híres czölöphíd, pons sublicius. Liv. 2, 10. Később kilencz kőhíd épült a Tiberisen átjárónak (pons Mulvius, Aelius, Neronianus, Agrippae, Aurelius, Fabricius, Cestius, Aemilus, Probi), a melyek közül még ma is használnak ötöt (ú. m. Mulvius ponte Molle, Aelius ponte S. Angelo, Aurelius ponte Sisto, Fabricius ponte Cuattro Capi, Cestius ponte Cestio). Xerxes a Hellespontuson át, Abydus és Sestus közt hét stadium hosszuságú (= 1,295 km.) hajóhidat vezetett serege átszállítására. Hdt. 7, 35. Nevezetes Caesar czölöphídja, melyet 10 nap alatt készített el a Rhenuson. Caes. b. g. 4, 17. Hogy ellenséges hajók vagy az ellenségtől víznek eresztett nagy fatörzsek ne árthassanak a hídoszlopoknak, védő czölöpöket (defensores) vertek le eléjük. Egy, a Padus folyón vert hidat leír Tacitus (hist. 2, 34). Trajanusnak a Decebalus elleni második háborújában a Dunán át rakott nagyszerű kőhidját, a melynek a járma fából volt, szépen írja le Dio (68, 13. V. ö. Plin. ep. 8, 4); képe a híres Trajanus oszlopon látható. A Dunán még Aquncium és Transaquincum között volt állóhíd czölöpzetének maradványait találtak meg a Duna medrében.

CS. JÓ.