TARTALOMP

Pythia.

– 1. Ta PuJia, a pythói játékok, az olympiaiak után a négy görög nemzeti ünnep között a legjelentékenyebbek. Először magában Delphiben kilencz évenként egyszer maguk a papok rendezték Apollo tiszteletére, s énekesek czitera kiséretében versenyezve paean-dalt énekeltek az isten dicsőségére. Az első szent háború után Kr. e. 586-tól kezdve a crissai síkságon tartották; a vezetést a crissai cytonok vették át (Strabo 9, 421), s az ünnepet ötévenként egyszer, minden Olympias harmadik évében ülték meg a delphibeli Bucatius hónapban (augustus közepe táján). Csakhamar athletikai és gymnastikai versenyekkel bővítették a játékokat, melyek még tovább fejlődtek. Cziterával kísért dalokon kívül fuvolaverseny és fuvolával kisért dalok is szerepeltek, s e versenyen a zene mindig nagyobb szerepet játszott mint az athletikai mutatványok. Főleg a pythói nomos-dal vált nevezetessé. Ezt fuvolakisérettel adták elő, megállapított versmértéke volt, Apollónak a Pytho sárkánynyal vívott küzdelmét és győzelmét dicsőítette. A győztes kezdetben értékes ajándékot kapott, de 582-től kezdve a szentély babérfáinak leveleiből font koszorú és pálmaág volt a jutalom. Paus. 10, 7, 3. A birákat az amphictyonok választották. Ez ünnepet valószínűleg Kr. u. 394-ig ülték meg, a mikor N. Theodosius megszüntette. – 2. ‘H PuJia l. Delphibeli jóshely.

G. J.