TARTALOMS

Sithresion

az athenaei katonaság élelmezési díja. Régebbi időben, míg a hadjáratok csak pár napig tartottak, az athenaei polgárhadak semmi zsoldot nem kaptak, de a peloponnesusi háborúban, midőn a polgároknak hosszas időn át tábori életet kellett folytatniok, az állampénztárból rendes napi zsoldot (misJoV) és külön élelmezési díjat húztak. Az állam ugyanis nem adott élelmi czikkeket természetben a katonaságnak, hanem a katonák maguk gondoskodtak élelmezésükről, a vidék lakosságától vagy a táborban ütött piaczon vásárolva be a szükséges dolgokat, s erre szolgált az élelmezési dij, a sithresion. E díj rendesen ugyanannyi volt, mint a napi zsold, t. i. két obolus, később pedig még több, úgy hogy különböző időben a napi zsold és élelmezési díj együttvéve négy obolusról egy drachmáig emelkedett. A hoplita külön díjat húzott úgy saját személyére, mint szolgájának tartására, így pl. Potidae ostrománál a nehéz fegyverzetű gyalogosok zsold és élelmezési díj fejében naponként két drachmát kaptak, egyet a maguk, egyet a szolgájok részére. Thuc. 3, 17. Épen ez a körülmény, hogy a polgári hadsereg ily sokba került az államnak, tette szükségessé később a zsoldos hadak felállítását, a mennyiben a zsoldosok kevesebbel megérték, mint a polgárok. A zsoldos seregekben úgy a napi zsold mint az élelmezési díj két obulus maradt, csak a tisztek kaptak többet, a lochagus kétszer annyit, a strategus pedig négyszer annyit mint a közkatonák.

D. I.