TARTALOMS

Stilicho, Stilico

egy Nagy Constantinus korában a római birodalomba betelepedett vandal család sarja; szül. Kr. u. 359 körül (Orosius 7, 38), római nevelésben részesült és a római hadseregben kezdé pályáját, melyen fokról fokra emelkedve Nagy Theodosius császár korában nyerte el a legfőbb hivatalokat és méltóságokat; Theodosius azonfelül nőül adta hozzá unokahugát Serenát (388). Viszont Honorius császár S. idősb, majd ennek halála után S. ifjabb leányát bírta nőül. Theodosius halálos ágyán (395) Stilichót nevezte ki a kiskoru Honorius gyámjává, mely minőségben S. a sülyedő nyugatrómai birodalom megszilárdítása körül nagy érdemeket szerzett. Előbb az északi határokat veszélyeztető germán törzseket verte vissza, azután aljas versenytársával Rufinusszal (Arcadius keletrómai császár kegyenczével) számolt le, a kit Gainas gót főnök által a láb alól eltétetett. Midőn azután Alarich a nyugati gótok királya rabló hadjáratot indított Görögország szivébe, S. segélyére sietett a keleti testvérállamnak és Alarichot Arcadia fensíkján kelepczébe csalta. De mivel a keletrómai udvar és különösen Eutropius minister S. iránt hála helyett e válságos pillanatban is csak féltékenységet tanusított és a keletrómai segédhadakat visszahívta, S. Alarichot (nem tudni biztosan, vajjon kényszerűségből-e vagy szándékosan) menekülni hagyta. Claud. bell. Get. 517 sk. de 4. consul. Honor. 478 sk.). A 400. évben Alarich Felső Italiában termett, melyet ugyanakkor Rhadagais barbár hordái pusztítottak. E kettős veszélyből S. mentette ki Romát. Alarichra több izben (így Pollentia és Verona mellett) erős csapást mért, Rhadagais hadát pedig 405-ben Florentia mellett teljesen felkonczolta. Ezzel Honoriusnak és a rómaiaknak kiváló hálájára tette magát érdemessé, mind a mellett a féltékeny Honorius az udvari ármány szavára hallgatván, legderekabb emberét s egyúttal apósát Ravennában 408-ban augustus 23-án adott szavának ellenére orozva megölette. Wietersheim-Dahn, Gesch. der Völkerwanerung, 2. köt. 2. kiad. 1881. Gregorovius, Gesch. d. Stadt Rom im Mittelalter 1. köt. Güldenpfennig, Gesch. des oström. Kaisertums unter Arcadius, 1885. Thierry, Alarik és a nyugatrómai birod. haldoklása, ford. Öreg János (Akadémia). Richter H., De Stilicone et Rufino 1860. Keller r., Stilicho, Gesch. des weström. Reiches von 395–408, Jena, 1884. Hodgkin, The dynasty of Theodosius, London. 1888, Bury, A history of the later Roman empire from the Arcadius, London, 1891. Rosenstein, Alarich u. Stilicho, Forschungen zur deutschen Geschichte, 3. köt.

M. L.