Tsierna

római helység Daciában, Ptolemaeusnál (3. 8, 4) Dierna, a tabula Petingerianán Tierna, Ulpianusnál (Dig. decens 1 § 8) Zernensium colonia, míg a Tsierna alak a CIL III 1568 feliratból ismeretes s azért is a legvalószínűbb, mert legközelebb áll a máig fennmaradt Cserna névhez, annak a folyónak a nevéhez, melynek torkolatánál a helység feküdt. A tabulán a Viminatiumtól (Kostolácz) jövő jobbparti út Taliatis és Tierna között lépi át a Dunát s Tierna után a legközelebbi állomás Ad Mediam. A távolság a kettő között 11 r. mérföld, 4–5 mérfölddel kevesebb, mint a hány mérföld van Mehadia és Óorsova között, a melynek helyén Tsiernának állani kellett. Mint helység vámállomásul szolgált, a minek (statio Tsiernensis) a CIL III 1568 mehádiai felirat nevezi. Ulpianus (i. h.) együtt említi Sarmizegethusával (Várhely) mint olyant, melyet Trajanus császár (98–117) coloniának megtett s a jus Italicummal felruházott. Másfelől azonban a CIL III 14468 apulumi feliratban, mely későbbi Trajanus koránál, még mint municipium szerepel. Két arčari téglán (CIL III 8227, 2. 12677) a r(espublica) D(ierna) bélyeg olvasható. A község hatóságait nem említik feliratok, az egyelen flam(en) munici(ipii) Dier(nae) az idézett 14468 feliratból ismeretes. Különben Óorsova területei eddig latin feliratos emlékre még nem akadtak. CIL III p. 248.