TARTALOMV

Victimarius, victumarius, victimator

ieronomoV, 1) az áldozó pap, midőn az állatot (victima) levágja; 2) legtöbbször az áldozatokkal alkalmazott szolga (Liv. 41, 29); 3) a kereskedő, ki az áldozathoz szükséges állatot szállította. Val. Max. 9. 14, 3.

G. J.