Kezdőlap

Aáron Péter Pál,

a bisztrai előnevet viselő Aáron oláh családból, fogarasi görög-kath. püspök, született Erdélyben; első tanulását Fogarason kezdte s a görög nem egyesült hitvallásban neveltetett. Erdélyben ez időben (a XVIII. század elején) folyt legnagyobb hévvel a keleti egyház egyesítésének munkája, s Aáron Péter tudománya öregbítése végett Olaszországba ment, és Rómában a hitterjesztők collegiumában folytatta pályáját. Az erdélyi oláhoknak ugyanis az időben Gyulafehérvárott n. e. érsekjök volt, de ezen érsekség a mult század elején e. fogarasi püspökséggé alakíttatott, mert Kollonics Leopold esztergomi érsek közremunkálása folytán az erdélyi oláhok Theophil gyulafehérvári érsek példáját követve, az uniót fölvették, s mivel Gyulafehérvárott latin szertartású püspök is lakott, hogy egyazon helyen két kath. püspök ne kormányozzon, alapíttatott a fogarasi püspökség, mely III. Károly uralkodása alatt a szamosujvári uradalommal dotáltatván, ugyancsak Theophil kormányára bizatott. Theophil után báró Klein Imre lőn fogarasi püspök, a ki a szamosujvári uradalmat a balázsfalvi uradalommal cserélvén föl, püspöki székhelyét is Balázsfalvára tette át. Klein a latin szertartású püspökkel történt összeütközése következtében, mind a mellett, hogy a különben is háborgó oláh népet Sophronius és Bessarion oláh szerzetesek már azelőtt felbujtották, kénytelen volt püspöki székét elhagyni; helyébe 1754-ben Aáron Péter neveztetett ki fogarasi püspökké. Meghalt 1764-ben.

Munkái:

1. Epistola consolatoria Balázsfalvae, 1761. (Előbb oláh nyelven jelent meg.)

2. Exordium et definitio sanctae oecumenicae synodi Florentinae exantiqua graecolatina editione desumpta 1762. (Hely n.) A keresztény vallás főbb tételeiről is írt egy munkát oláh nyelven, melyet 1766-ban nyomatott ki.

Cserei Mihály históriája. Ujabb Nemzeti Könyvtár 286-291. hasáb.

Horányi, Memoria és Nova Memoria.

Katona Steph., Hist. Crit. XXXIX, 931.

Szvorényi M., Synopsis 288-296.

Balugyánszky, Egyháztörténet.

Bud. Szemle, VI. 1859. 9. (Szilágyi S. Erdély irodalomtörténete.)

Petrik, Bibliogr.