Kezdőlap

Abrányi Emil,

a Petőfi-társaság másodtitkára s országgyűlési képviselő, a Kisfaludy-társaság tagja, a lászlófalvi Eördögh családból származott Alajos unokája s Kornélnak, a zeneköltőnek fia, szül. 1850. decz. 31. Pesten. Gyermekéveit Szent-György-Ábrányban nagy-atyjánál töltötte s csak akkor került ismét Pestre, midőn a piaristák gymnasiumába adták föl, hol első tanulmányait végezte.

A szépirodalmat korán kezdte művelni: első költeménye: Az anya álma cz. 1866. decz. 14. jelent meg a Fővárosi Lapokban, melynek azontúl 10 éven át rendes munkatársa volt, költeményeket és tárczaczikkeket irt belé. 1869-ben Hatala Péter Szabad Egyházában az irodalmi rovatot vezette. 1871-ben a Pázmándy Dénes szerkesztésében megjelent Delejtű, utóbb Haladás főmunkatársa volt mint műbiráló és tárczakritikus. 1872-ben meglátogatta Velenczét és itt irta Eljátszott szerelem czimű költői beszélyét, mely a Kisfaludy-társaság 1875. pályázatán dicséretet nyert; eddig csak mutatvány jelent meg belőle. 1873 óta a Pesti Naplónál mint rendes belmunkatárs az irodalmi rovatot látta el közleményekkel. Ugyanezen évben kezdte meg Byron Don Juan-jának fordítását, mely művéből részleteket közölt a Pesti Napló, Főv. Lapok, Magyar Politika, Reform sat. lapokban és a P. Napló irodalmi rovatát vezette. 1876-ban a Figyelő kritikai lap első félévét szerkesztette, majd a Pesti Napló belmunkatársai sorába lépett. 1879-ben a Magyarország tárczarovatának vezetését vette át és itt közölte a Kóbor levelek cz. utirajzait Német- és Olaszországból.

Költeményei, kritikai s más czikkei még a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Fővárosi Lapok (1866-75., 1885., 1887-től), Alföld (1868., 1871.), Nefelejts (1867-74.), Vasárn. Ujság (1869-71., 1875., 1881-től), Hazánk és a Külföld (1867., 1871.), Családi Kör (1871., 1873.), Figyelő (1871-76.), Athenaeum (1873.), Ellenőr (1877, 1881.), Koszorú (1879-1883.), Egyetértés (1880., 1881.), Budapesti Szemle (1883.), Ország-Világ (1880-tol), M. Salon (1884-től), Irodalom (1887.), Budapesti Ujság (1889.), Borsod-Miskolczi Közlöny (1889.) sat.

A Petőfi-társaság 1876-ban, a Kisfaludy-társaság 1885. január 28. rendes tagjává s az előbbi 1880-ban másodtitkárává választotta, mely tisztet jelenleg is viseli s 1885-ben a társaság heti közlönyét, a Koszorút szerkesztette.

1889. országgyűlési képviselővé választatott.

Munkái:

1. Európa költőiből. Pest, 1868. (Bátyjával ifjú Á. Kornéllal e gyütt.)

2. Emlékköltemény. Esztergom, 1870. (Az esztergomi dalárda javára rendezett művészeti estély alkalmával.)

3. A váróteremben. Dramolette 1 felv. Pest, 1872. (N. Szinh. K. 37. Előadatott a nemzeti szinházban.)

4. A másoló. Dramolette 1 felv. Meilhac után ford. Bpest, 1873. (N. Sz. K. 47.)

5. Költeményei Bpest, 1876.

6. Fülöp szerelme. Regény. Feuillet Octav után ford. U. o. 1877.

7. Ujabb költeményei 1876-81. U. o. 1882. arczk.

8. Herodiás. Dalmű 3 felv. Milliet, Gremont és Zanardin után ford. U. o. 1883. (Nemz. Szinház Könyvtára 145.)

9. A rászedett kádi. Vig dalmű 1 felv. Gluck után ford. U. o. 1883. (N. Sz. K. 146.)

10. Orpheus. Dalmű 3 felv. Moliné után ford. U. o. 1883. (N. Sz. K. 149.)

11. Teréz és kisebb költeményei. U. o. 1884. (Ism. Bud. Szemle. XL.)

12. Byron Don Juanjának fordítása. (I. kötet 6 ének.) U. o. 1884. (Ism. Bud. Szemle XL.)

13. Abu-Hassan. Víg dalmű 1 felv. Hiemer után ford. U. o. 1884. (N. Sz. K. 152.)

14. Mátyás király. Vig dalmű 1 felv. Millet és Levallois után ford. U. o. 1884. (N. Sz. K. 154.)

15. Undine. Rege Fouqué de la Motte után ford. U. o. 1885. (Ifj. Á. Kornéllal.)

16. A végrehajtó. Vígj. 1 felv. U. o. 1886. (N. Sz. K. 158. Először adatott a Nemzeti szinházban 1886. márcz. 1.)

17. A säckingeni trombitás. Dalmű 3 felv. Scheffel után ford. Lipcse (1886.)

18. Jó éjt Pantaleon úr! Víg opera 1 felv. Lockroy és de Morvais után ford. U. o. 1887. (M. kir. Operaház Könyvtára 27.)

19. Lakmé. Dalmű 3 felv. Gondinet és Gillet után ford. U. o. 1887. (M. k. Op. K. 28.)

20. A kisbiró szava, vagy a lelkiismeret. U. o. 1887. (Nóták és históriák 22.)

21. Szabadság, Haza. Költemények. U. o. 1888. (Ism. P. Hirlap 91. sz. Bud. Szemle LIV. Nyitram. Közlöny 14. sz.)

22. Udvari hangverseny. Víg dalmű 1 felv. Scribe J. után ford. U. o. 1888. (M. k. Op. K. 30.)

23. A gyöngyhalászok. Opera 3 felv. E. Cormon és M. Carré után ford. U. o. 1888. (M. k. Op. k. 31.)

Az első cz. dráma 5 felvonásban. (Adatott a nemzeti színházban 1882.)

Manfred, drámai költemény, Byron után. (Első előadása az Operaházban 1887. decz. 25. Ism. Főv. L. 354. sz.)

Szerkesztette a Koszorút 1885. jan. 4-től márcz. 28-ig.

Álnevei: Robin, Ariel és Cassius (1877-től a P. Napló, Családi Kör, Ország-Világ, Budapesti Hirlap, Magyar Népbarát és több lapban.)

Arczképe: Ujabb költeményei előtt és a Családi Kör I. műlapján, ny. Grund Bpesten 1874; Hölgyek Lapja munkatársai közt 1880. Elischer Lajos rajza s Légrády-testvérek kiadása.

Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára.

M. Plutarch.

Figyelő II., V-XX., XXV., XXVI.

Családi Kör 1879. arczk.

Gáspár Imre, Uj Nemzedék.

Szinnyei Repertoriuma. Tört. II.

Képes Családi Lapok 1880. arcz.

Irodalom 1884. arczk.

Egyetértés 1886. 307.

P. Napló 1888. 33. sz.

Ország-Világ 1888. arczk.

M. Könyvészet 1876-tól.

Magyar Salon 1889. arczk. és önéletrajzi adatok.