Andrássy György (csikszentkirályi és krasznahorkai gróf),
cs. kir. kamarás, val. belső titkos tanácsos, szent István király rendének középkeresztes vitéze, Magyarország főpohárnokmestere, a tiszai vaspályatársaság és a felső-magyarországi bányamivelő egyesület elnöke, szül. 1797. febr. 5. Kassán. A m. tud akadémia egyik alapítója 10,500 frttal; alaprajzának országgyülési megerősítésekor 1830. nov. 17. ő is a kihirdetett igazgatótanács tagjainak sorában volt; 1832. márcz. 10. választatott a II. (bölcs. társ. és tört.) osztály tiszt. tagjává. Az 1827-ben alakult pályafutási társaság alakító bizottságában tettleges részt vett, midőn pedig az 1830. jún. 11. tartott alakító gyülésen, állattenyésztő társasággá szervezkedett át, vál. tagjává, egyszersmind titoknokává választatott; ily minőségben szerkesztette több éven át a Gyerkönyv (Jelentés a magyarországi állattenyésztő társaság munkálódásairól) cz. évkönyvet, 1830-ban Döbrenteyvel, 1831-ben Tasnerral, azután egyedül. 1835. jún. 8. az állattenyésztő-társaság gazdasági egyesületté változván át, ismét megválasztatott titoknokká, mely hivatalát 1836. nov. 14-ig viselte. Ekkor Angolországba utazott. 1840. nov. 17-től 1845. jún. 25-ig az egylet másodelnöke volt. 1838. aug. 1. a Gömör és Kis-Hont, 1842. szept. 28. pedig a Sárosmegye főispáni hivatalába igtattatott. A politika s nemzetgazdaság terén való szereplése, különösen a lánczhid és vasút létesítése körül, összeesik Széchenyi gróf működésével. Meghalt 1872. decz. 19. Bécsben.
Jutalomkérdés a bányászat tökéletesítése iránt cz. czikke megjelent a Felső-Magyarországi Minervában (1829. III. 58.) Irt a Társalkodóba is 1836-ban a borászatról és 1837-ben a londoni gyapjuvásárról.
Munkái:
1. Gróf Andrássy Györgynek és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti hid-egyesülethez irányzott jelentése, midőn külföldről visszatérének. Pozsony, 1833. (Mely még azon évben 2. kiadásban jelent meg és német nyelven is kiadatott u. ott.)
2. Budapestnek árviz ellen megóvásáról. Pest, 1845.
Még egy kis munkát irt Tasnerral együtt az Állattenyésztésről, hely és év nélkül. Arczképe Eybl rajza után Leykum A. kőnyomatában megjelent Bécsben 1842.
Névkönyv a m. tud. társaságról 1832. 4.
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai.
Mágnások Életrajza és Arczképcsarnoka I. 16. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1859. arczk. és 1873. arczk.
Ország Tükre 1862. arczk.
Illustr. Zeitung 1863. 1036. sz. arczk.
Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II. Term. I. és Könyvészete.
Toldy, Irod. Története 1878.
Galgóczy, Az Orsz. M.-Gazdas. Egyesület Emlékkönyve III.
M. T. Akadémia Értesítője XVI. 55.
Petrik, Bibliogr. és gyászjelentés.