a keszthelyi Georgikon tanára s a magy. tud. akadémia lev. tagja, született 1776. február 5. Naszályon, Komárommegyében. Korán végezvén tanulmányait, a latin és görög nyelven kivül Európának csaknem minden művelt nyelvét elsajátította. Egyik legnemesebb ház bizta meg őt örököse nevelésével, mint Básthy irja. Festetics György gróf 1818-ban hivta meg tanárnak Georgikonába, hol öt évig működött. Innen 1823-ban kilépvén, Pestre jött és egészen az irodalomnak szentelte idejét. A m. tudom. akadémia őt, ki már több gazdasági társaság oklevelével tiszteltetett meg, 1832. márcz. 9. levelező tagjai sorába igtatta. Meghalt 1839. márcz. 17. Pozsonyban nagy szegénységben. Munkatársa volt a Közhasznú Esmeretek Tárának.
Munkái:
1. Grundsätze der Schaafkultur. Oedenburg, 1817. (Ism. Tud. Gyűjt. 1823. III.)
2. Ökonomie der Landwirthschaft. 2 Theile. Pest, 1823-24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. Halle, 1826. No. 203.)
3. Grundsätze der Feld kultur. 4. Theile. U. ott, 1823-24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. 1826. No. 679.)
4. Juhász-káté. U. ott, 1830.
5. Közönséges baromorvosi könyv. Kassa, 1836. (Névtelenül.)
Szerkesztette a Mezei Gazdák Barátja cz. szaklapot, mely hetenként kétszer járt 1824. és II. és 1825. szintén a II. félévben; három évi szünetelés után újra megindult 1829-ben és járt 1830. jun. 30-ig. 1832-ben Mezei Gazda czímmel havonként megjelenő folyóiratot kezdett, de ebből is csak 6 füzet jelenhetett meg. (Utóbbit névtelenül szerkesztette.)
Arczképe a Magyar Galéria számára hiven lerajzoltatott 1828. szept. 5.
Hazai s Külf. Tudósitások 1824. I. 44. II. 12. sz.
M. Kurir 1828. II. 30. 1829. I. 11. sz.
Básthy, Magyarok emléke.
Jelenkor 1839. 27. sz.
M. Gazda 1842. 48. sz.
Közh. Esm. Tára I.
M. Tudós Társ. Évkönyve V. k. 1. rész. 217. (Schedel Ferencz.) VII. k. 1. rész. (Balásházy emlékbeszéde az 1844. decz. 21. nagygyűlésen.)
M. Tud. Társ. Névkönyve 1839. 123. 1840. 207.
Szinnyei Könyvészete.
Galgóczy Emlékkönyve I.
Toldy, M. Irod. Tört. 1878.