unitárius lelkész, szül. 1816-ban Bözödön, előbbinek testvéröcscse; iskoláit a keresztúri középiskolában, később a kolozsvári főiskolában végezte 20 éves korában; ekkor Nagy-Ajtára hívták meg iskolamesternek; 1843-ban iskolamester lett Árkoson; itt találta a szabadságharcz, melyben ő is részt vett. 1850-ben Fiátfalvára vitetett papnak. 1852-ben, mint az összeesküvésben részest Székely-Keresztúron elfogták és Szebenbe, majd Josefstadtba vitték. 1857-ben amnestiát nyert és hazájába visszatérvén, Bözödre rendeltetett papnak, hol 1873-ig működött, midőn betegeskedése miatt lemondván hivataláról, visszavonultan élt Bözödön, hol 1886. jan. 19. meghalt.
Fogsági emlékek cz. alatt leírta fogsága történetét, mely az 1886. Székelyegyleti Naptárban jelent meg.
Keresztény Magvető 1886.