szegedi kötélgyáros, szül. 1833. okt. 15. Uj-Szegeden, hol atyja biró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezvén, iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét. 1876. és 1883-ban a kormány megbizásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba küldetett ki.
Már az ötvenes években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; irt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874.). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezérczikkirója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hirlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868.). Jelenleg leginkább a szaklapokba dolgozik.
Munkái:
1. A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866.
2. Emlékirat az 1875-ik évi magyar országos nemzetgazdászati tanácskozmány nagyfontosságu ügyében összegyült hazafiakhoz. U. ott, 1875.
3. Emlékirat Szeged város ujjá alkotása érdemében és a Tisza-szabályozás ügyében, Bpest, 1879.
4. Emlékirat a Tiszavölgy érdekében, tekintettel a vizek hasznosítására és a földek megmentésére. U. ott, 1879.
5. A kender termesztése és kikészítése. Különös tekintettel az olaszországi eljárásra. A földm. ipar és keresk. miniszterium megbizásából. U. ott, 1880. (Németül a Seiler-Zeitung szerkesztője által ford. Berlinben jelent meg 1882-ben és ebből az angol és franczia szaklapok terjedelmes közleményeket hoztak.)
6. Ellenindítványa a szegedi törvényjavaslatok tárgyalása alkalmából a képviselőház 1880. évi április 15. lefolyt vitákról. U. ott.
7. Emlékirat a szegedi Bakay-féle műtani fonó, szövő és kötélgyárának részvény-társulattá alakítása ügyében. Szeged, 1883.
8. Néhány szó a kendertermelés, áztatás és törésről, tekintettel Szeged és vidéke talajviszonyaira. U. ott, 1884.
9. Emlékirat a Szegeden létesítendő kenderbeváltó és kikészítő részvény-társaság ügyében. U. ott, 1885.
Torda álnév alatt 1856-ban egy füzetkéje jelent meg Szegeden, melynek czíme körülbelől ez lehetett: Antikritika. Rohrer filosofiájára irt kritika 1881-ben indította meg a ma is fennálló szegedi Alföldi Iparlapot és szerkesztette a Tiszavidéki Ujságot (1869. október 3-tól 1870. április végeig.)
Sajtó alatt van: Egyesült erővel és A magyar iparos város czím alatt két röpirata, az első a szegedi kereskedelmi és iparkamara szervezése tárgyával, a másik a Szegeden alkotandó gyárak kérdésével foglalkozik. Jelenleg: A kendertermelés és kikészítés kézikönyvét rendezi sajtó alá.
Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz-franczia viszály kitörése alkalmával.)
Petrik Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1875. 44. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1877. 19. sz. arczk. (Gelléri Mór)
Szabadság 1878.
M. Könyvészet 1879-80.
Gelléri Mór, M. Ipar Uttörői 164. l. arczk.
Catalogus Bibl. Joann. Card. Simor 70.
Reizner Ján. szíves közlése és önéletr. adatok.