Kezdőlap

Bakody Tivadar,

orvostudor, egyetemi rk. tanár, előbbinek fia, szül. 1825. máj. 4. Győrött, hol középiskoláit végezte; a bölcseletet Pesten hallgatta. 1845-48-ig bölcseleti s jogi tanulmányok végett a lipcsei egyetemet látogatta. Midőn a szabadságharcz kitört, ő is fegyvert fogott és Görgey Arthur főhadiszállásán mint kapitány működött. Orvosi kiképeztetését 1850-től Bécsben nyerte, hol 1854-ben orvostudor lett. Ezután körutat tett külföldön, meglátogatván az ottani egyetemeket, míg végre Lembergben telepedett le, hol a hasonszenvi gyógymóddal bővebben megismerkedett és az ottani egyetemen a természet-gyógytan oktatására a habilitatiót kieszközölvén, saját költségén torna-csarnokot építtetett. 1861-ben visszatért hazájába s a fővárosban megalapította a tornászat rendszeres gyakorlatát és a hasonszenvi gyógymódot gyakorolja. Hasonszenvi orvostársaival együtt létesítette a hasonszenvi orvos-egyletet, később a magyarországi biologiai társulatot. 1873 óta a budapesti egyetemen a hasonszenvi különös kór- és gyógytan ny. rendk. tanára, a budapesti közkórház hasonszenvi osztályának és a Bethesda közkórháznak, melyet maga alapított, főorvosa.

Külföldi tartózkodása alatt az ottani német politikai lapokba irt, nevezetesen a lipcsei Charivariba s Grenzbotenbe; később az Orvosi Hetilap (1861.), Hasonszenvi Közlöny (1865.), Hasonszenvi Lapok (1866-67. 1870-74.), Gyógyászat (1884.), Virchow Archivja (1865-67), Zeitschrift für wissensch. Zoologie (1872.) cz. szaklapokban jelentek meg dolgozatai, melyekből külön nyomatok is léteznek; legujabban a Pester Lloydba és a Budapester Tagblattba irt. A Görgey-Kossuth kérdésre vonatkozó történeti czikkei a Pester Lloyd (1881. 69. sz. esti és 85. sz. napi), Magyarország (1881. 85-87. sz.), Függetlenség (1881. 87. sz.), Pesti Napló (1884. 260. sz.) és Bpester Tagblatt (1884. 40. 105. 134. sz.) lapokban jelentek meg.

Munkái:

1. Traumbilder. Gedichte. Pesth, 1846.

2. Lilien und Rosen. Gedichte. 2. Aufl. Wien. 1854.

3. Országos testgyakorlat. Pest, 1861. (Különnyomat az Orv. Hetilapból.)

4. A tüdőhólyagcsák hámja feletti vita. U. ott, 1865.

5. A hasonszenvészet jogigényei a tudomány és emberiség érdekében. U. ott, 1868.

6. Die Katarrhalische Pneumonie vom pathol.-histol. Standpunkte. Bpest, 1873.

7. A hurutos tüdőlob kór-szövettanilag tekintve. U. ott, 1874.

8. Emékbeszéd dr. Almási Pál fölött. U. ott, 1876. (Ism. Kelet Népe 1876. 34. 35. sz.)

9. Eine psychologisch-philosophische Reflexion. U. ott, 1876.

10. A hasonszenvi iskola természettudományi módszere. U. ott, 1877.

11. Zur Verständigung noch einmal: Noumenorum non datur scientia. Leipzig, 1877.

12. Retorsion. Berlin. 1882.

13. Zur Reform der medicinischen Therapie. U. ott. 1882.

14. Hahnemann redivivus. Leipzig, 1883.

15. A Karyomitosis és a biologikus orvosszeri gyógytan alapelve Bpest, 1884. (Ugyanez németül. Berlin, 1884.)

16. Az orvosszeres tüneti antipyresis birálata. U. ott, 1884. (Különnyomat a Gyógyászatból. Ugyanez németül a Pester Med. Chirurg. Presseből 1885.) A Hasonszenvi Lapoknak 1866-tól főmunkatársa és 1873. márcziustól 1874. végeig szerkesztője volt. Arczképe, melyet Marastoni rajzolt kőre 1867-ben, megjelent a Hajnal cz. albumban.

Hajnal. Bécs. 1867. arczk.

Szinnyei Repertóriuma Term. és könyvészete. 27. 990.

Orvosi Hetilap 1871. 41. sz. 1879. 36. sz.

Ország-Világ 1883. arczk.

M. Könyv-Szemle II. 57.

Petrik Könyvészete és Bibliographiája.

M. Könyvészet 1876. 1877. 1866.

Horváth Ignácz, M. Könyvészet 1884.

Daday M. Állattani Irodalom

Gurlt u. Hirsch, Biogr. Lexicon. VI. 411.

Findeisen, Zur Lehre von der Arzneiwirkung. Bpest, 1888.

Dr. Szontagh Ábrahám, A Nemzeti Tornaegylet Keletkezésének Története. Bpest, 1888.

Budapesti kir. m. tudom.-egyetem Almanachja 1889. és önéletrajzi adatok.