ügyvéd, szül. 1861. aug. 4. Hódmező-Vásárhelyen; középiskoláit szülővárosában végezte; a budapesti tudomány-egyetemen 1880. szept. kezdte a jogot hallgatni s 1888-ban jogtudor lett. A törvényes gyakorlati idő letelte után a budapesti kir. itélőtáblánál 1889. máj. ügyvédi oklevelet nyert és jelenleg Szegeden ügyvédkedik.
1880-84-ben irta a Szerelem gyermekei s A zugi begyes cz. színműveket, melyek több vidéki szinpadon előadattak; és egy Párbaj előtt cz. monologot, szintén vidéki színpadra. Tárczákat, jobbára rajzokat irt a Budapesti Hirlapba W. A. jegy alatt, továbbá a Szegedi Napló, Szegedi Hiradó, Vásárhelyi Közlöny és Vásárhely és Vidéke cz. vidéki lapokba; társadalmi, de különösen szinügyi czikkeket irt B. jegy és Blasius álnév alatt a Vásárhely és Vidéke czímű lapba; legujabban az 1890. márcz. 15. megindult Szeged cz. napilapnak szinügyi czikkírója.
Munkája: Szegény Laczi, népszinmű 3 felv. Szeged, 1888. (Hódmező-Vásárhelyen: Borura derű czímmel adták 1887. szept. 23. Ism. 1887-ben: Hódmező-Vásárhely 52. sz. Szegedi Hiradó 298. Vásárhely és Vidéke 40. 48. sz. Szinre került még Szegeden, Kassán, Székesfehérvárott sat.)
Zeneszerzéssel is foglalkozik és 1883-ban két népdala jelent meg Bpesten Rózsavölgyinél; Pósa Lajos költeményeire irt hat népdala 1888-ban Szegeden jelent meg.
Önéletr. adatok.