Kezdőlap

Balázs Sándor (kászonfeltizi),

a nemzeti szinház könyvtárnoka, a Kisfaludy-, Petőfi- és Kemény Zsigmond társaságok rendes tagja, szül. 1830. decz. 26. Kolozsvárt és ott végezte iskoláit is; 1851-52-ben Pesten a mérnöki tanfolyamot hallgatta egy ideig, e pályáját azonban elhagyta s az irodalmi téren működött, melyen különösen humorisztikus beszélyeivel tünt fel.

1851-ben jelent meg: Szinházi kaland cz. hosszabb humoros verse a Hölgyfutárban, u. ott jelent meg: Első szerelmem cz. első beszélye. 1852-ben a Hölgyfutár segédszerkesztője lett, de innen a Budapesti Viszhanghoz csatlakozott; azonban itt sem maradt sokáig s 1854-ben kevés ideig a Divatcsarnok szerkesztésében vett részt. 1855 első felében Gräfenbergben időzött. 1876. jan. 26. a Kisfaludy-társaság tagjává választotta, s ugyanazon év febr. 26-án Vig Samu tanulságos története cz. művével foglalta el székét. (Megjelent az Évlapok, Uj f. XII. k.) 1881-ben a nemzeti szinháznál könyvtárnoki hivatalt nyert. 1887. aug. 1. Budapesten öngyilkos lett.

Szépirodalmi kisebb dolgozatai a következő lapokban jelentek meg: Hölgyfutár (1851-63), Budapesti Viszhang (1852), Családi Lapok (1855), Divatcsarnok (1855, 1859, 1860, 1862.), Délibáb (1856), Nővilág (1857), Napkelet (1858, 1860.), Kétgarasos Ujság (1858-59.), Képes Ujság (1859), Szépirod. Közlöny (1858), Vasárnapi Ujság (1858), Családi Kör (1860. 1865-79.), Nefelejts (1860-61. 1865-66. 1868.), Szépirod. Figyelő (1861.), Koszorú (1863-64.), Gombostű (1862), Ország Tükre (1863.), Fővárosi Lapok (1864-1868. 1873-77, 1880-87.), Magyarország és a Nagyv. (1865-66., 1880.), Petőfi Társaság Lapja (1877. 2. 15. 22. sz. 1878. 15. 16. 21. sz.), Nemzeti Hirlap (1877. 13. 27. 29. 30. 289. sz.), Alföld (1879.), Koszorú (1879-81.), Hölgyek Lapja (1880), Ország-Világ (1880-1884.), Pesti Hirlap (1881. 181. sz.), Függetlenség (1882. 285. sz.), Nemzet (1883. 162. sz.), Kecskemét (1884. 7. sz.), Baja (1885. 145. sz.), Bud. Hirlap (1886 345. sz.); végre a következő naptárakban: Ország Tükre Naptára (1863), Müller Gy. Nagy Napt. és Gombostű Naptár (1867.), Athen. N. Képes Naptára (1882) és Nayad albumban (1863.)

Munkái:

1. Carlo Broschi. Scribe regénye. Pest, 1852. (Melyet egyik barátjával fordított.)

2. Beszélyei. 2 kötet. U. ott, 1855.

3. Tükördarabok. Beszélygyűjtemény. 2 kötet. U. ott, 1865.

4. Thackeray víg elbeszélései 2 köt. Ford. U. ott, 1869-70. (Kiadta a Kisfaludy-Társaság.)

5. Miért nem házasodik meg a sógor? Ered. vígjáték. U. ott. 1871. (Nemzeti Szinház Könyvtára 11. Uj kiadás. Bpest, 1881.)

6. Vig elbeszélések. Bpest, (1878. Petőfi-Társaság Könyvtára 23-25.)

7. Tarka képek. Beszély és rajzgyűjtemény. Bpest, 1880. 2 kötet. (Ism. Magy. és Nagyv. 14. sz. Főv. Lapok 85. sz.)

8. A mama tyukszeme. Esztergom, 1881. (Mulattató Zsebkönyvtár 1.)

9. Ráró és Csillag. U. ott, 1882. (Mul. Zsebk. 11.)

10. A strike, er. népszínmű 3 felv. U. ott, 1872. (Szigligeti Edével együtt. – Nemz. Szinház könyvtára 26.)

Egyéb színművei: Égben czímű pályakoszorúzott vígjátékában a nőemanczipácziót karrikirozza; Amerikai párbaj, dr. 4 felv. (Ism. Főv. L. 1881. 285. sz. Bp. Hirlap 121. Hon 284. Egyetértés 286. sz.); A kőrösi lány, népszínmű 3 felv. (Ism. Ellenőr 1882. 77. P. Napló 43. Délm. Lapok 30. sz.)

Szerkesztette az Erdélyi Muzeum almanachot Szabó Richárddal 1857-ben; a Nayad fürdői albumot 1863-ban (Huszár Imre és Rózsaági Antallal együtt); Bojtorján cz. élczlapot 1865-ben; az Ország Tükre cz. képes lapot 1862. jan. 1-től 1864. ápr. 11-ig és 1865. jul. 6-tól szept. 28-ig; ő volt a lap tulajdonosa is, hol A visszatért fecske cz. regénye s több beszélye jelent meg; Magyarország és a Nagyvilágot 1865. okt. 1-től 1866. decz. 9-ig; a Corvina társulat lapját, a Házibarátot 1872. okt.-decz.; Omnibusz cz. lapot 1871. ápr. 17-től nov. 4-ig, Magyar Tisztviselőt 1874. okt. 18-tól 1875. febr. 14-ig, a Petőfi Társaság Lapját 1877-78-ban (Szana Tamással együtt), a Magyar Posta cz. vegyes tartalmú napilapot 1884. januárban, melyből csak 13 szám jelent meg. (Fekete Józseffel). Hátrahagyott kézirataiból egy elbeszélést közölt az Esztergom és Vidéke (1888.) és több vidéki lap.

Arczképe: Barabás kőny. rajza az Arczkép-Albumban (Pest, 1855.); Hölgyek Lapja munkatársai közt Elischer Lajos által kőre rajzolva Légrády testv. nyomdájában Pesten 1881-ben.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 16.

Arczkép-Album I. 1855.

Divatcsarnok. 1861. 7. sz. arczk.

Kákay Aranyos Nro 3. Még ujabb Fény- és Árnyképek. 1878.

Életképek. 1878. 154. sz.

Petrik Könyvészete 16. 184.

M. Könyvészet 1878. 1883.

Szinnyei Repertoriuma. Tört. II.

P. Napló 1887.: 212. 213. 221. sz.

Budapesti Hirlap 212. 213.

Főv. Lapok 1887: 211. 213.

Pesti Hirlap 211. 213.

Hölgyek Lapja 32. 34. sz. (Ozoray Árpád.)

Egyetértés 1887: 211. 213.

Győri Közlöny 31. 64.

Vasárnapi Ujság 32. sz. arczk.

Ország-Világ 32. sz. arczk.

Nemzet 213. sz. (Szana Tamás.) 1888. 7. sz. (Bodnár Zs.)

Figyelő XXV. és gyászjelentés.