Kezdőlap

Balogh Ferencz,

theologiai tanár a debreczeni ev. ref. főiskolában, szül. 1836. márcz. 28. Nagyváradon, hol atyja szíjgyártómester volt; a gymnasiumi hat osztályt az ottani ref., a 7. és 8. osztályt a r. kath. gymnasiumban végezte. 1854. okt. Debreczenbe ment a hittani pályára; négy évi theologiai tanulmány után még öt évet töltött a kollégiumban mint esküdt felügyelő, elemi tanító, contra s majd senior. Ez idő alatt az angol és franczia nyelveket tanulta, 1863. aug. 21. indult Párisba, hol a Sorbonne előadásait 10 hónapig hallgatta s bejárt a College de Franceba is. 1864. aug. 12. Londonba költözött át, hol félévet töltött s Oxfordot is meglátogatta. 1865. márcz. 1. Edinburgba ment, hol 6 honapig időzött, mire Utrecht, Oppenheim, Heidelberg, Bazel, Genf, Milano és Velenczén át 1865. szept. 17. Debreczenbe érkezett, hová az egyháztörténelem ideiglenes tanárául hivatott meg. Egy év után megválasztatott a negyedik egyháztörténeti tanszékre s azóta ott működik és a jelen tanévben negyedszer viseli a debreczeni kollegium igazgató-tanári tisztét. Mint a magyar ref. egyház egyik követe, 1877-ben jelen volt az egyetemes presbyteri szövetkezet nagy gyűlésén Edinburgban és ott beszédet tartott. 1888-ban jelen volt az egyetemes presbyteri nagygyűlésen Londonban és tanulmányutat tett Párisba.

Kisebb munkálatai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Prot. Egyh. és Isk. Lap (1861-73., 1886.), Vasárnapi Ujság (1861. 1864. 1866.), Koszorú (1865.), Sárospataki Füzetek (1866. Uri János magyar tudós Oxfordban), Hölgyfutár (1864. 16. sz.), 1848. Politikai Szemle (1868.), Honi Közlöny (1872.), Debreczen (1871. 1873. 1874. 1882. 1884 óta), Szabadka (1874. 50. sz.), Tiszavidék (1872. 22. sz.), Zsinati Tudósító (1881.), Prot. Hetilap (1880-81.), Közlöny a ref. hittanszak önképző társ. köréből (1879-84.), Debreczeni Ellenőr (1881. 1883. és 1884 óta), Debreczeni Prot. Lap (1886.), Szabad Egyház (1884 óta), Szatmár (1886.), Nagyvárad (1888.), Közpapok Lapja (1890.).

Beszédei, levelei megjelentek a különböző franczia s angol theol. szaklapokban, többi közt: The Hungarian reformed church (Quarterly Register, London 1890. febr.) és egy nagyobb műve: History of the creeds and confessions of the Hungarian reformed church. (Report of the Presbyterian Alliance. Philadelphia, 1880.).

Munkái:

1. Melius Péter hatása. Tanári székfoglaló beszéd. Debreczen, 1866. (Beszédek... a ref. debreczeni főtanodájában. Németre is lefordítva Der Evang. Sonntagsbote aus Oesterreich 1867. cz. folyóiratban.)

2. Megnyitó beszéd 1869. okt. 22. U. ott, 1870. (A debreczeni hittanszaki önképző társulat alapszabályai mellett.)

3. Emlékköltemény Melius Péter... halála három századik évfordulati napján. U. ott, 1872.

4. Keresztyén egyház-történelem. U. ott, 1872-90. 5 füzet.

5. A magyar protestans egyháztörténelem részletei a reformatió korától jelenig. U. ott. 1872. (Ism. Bud. Szemle I.)

6. Tájékozó pontok a theologia terén. U. ott, 1877.

7. Hitnézetek történelme. U. ott, 1878.

8. Jelentés, az Edinburgban 1877. jul. 3-10. tartott egyet. presbyteri nagygyűlésről. U. ott, 1878. (György Endrével együtt.)

9. Kalvin János az ujkori szabadság egy alapítója. Emlékbeszéd Merle d'Aubigné után ford. U. ott, 1878.

10. A magyar protestans egyháztörténet irodalma. U. ott, 1879.

11. Vasárnapügy külföldön és hazánkban. U. ott, 1881.

12. Jelentés a Londonban 1888. jul. 4-12. napjain tartott egyetemes presbyteri nagygyűlésről. U. ott, 1889. (György Endrével együtt.)

Szerkesztette az Evangyéliomi Protestans Lapot (1875-78.), munkatársa volt a debreczeni Magyar Prot. Egyh. és Isk. Figyelmezőnek (1870-77.), a Debreczeni Protestans Lapnak (1881-85.) és az angol Catholic Presbyteriannak (1879-83.)

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1877-78.

Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II.

P. Napló 1879. 154. sz.

Uj M. Athenás 22. 492.

Encyclopaedia of Living Divines. Edinburg, 1887. Suppl. és önéletr. adatok.