orvostudor, Kis-Kun kerület r. főorvosa; csurgói fehérmegyei származású. Pesten végezte az orvosi tanfolyamot s 1830-ban lett tudorrá.
Természettudományi czikkeket irt a következő folyóiratokba: Tudományos Gyűjtemény (1829. 1838.), Orvosi Tár (1832.), Kémlő (1836.), Hasznos mulatságok (1836-37.), Társalkodó (1836-37., hol a koleráról irt és a marhadög ügyében polemizált), Ismertető (1837-38. 1840.), a Honművészben (1837. 82. sz.) értekezett a vándorszinész-társaságokról és a Regélőben (1840. 33. sz.) levelezett Kun-Szent-Miklósról; a Vasárnapi Ujságban (1855. 24. sz.) népszerű tanácsokat irt a koleráról.
Munkái:
1. A jó praktikus. Melyről az orvos-doktori rang megnyerésekor értekezett. Pest, 1830.
2. Tanakodás az ekéről. U. ott, 1837.
3. A magyarországi székes vidékek természettudományi tekintetben. Buda. 1840. (Természettud. pályamunkák II. kötet. A m. t. Akadémia által 100 arany jutalomban részesült.)
Rupp, Adalékok 155.
Szinnyei Repertóriuma. Term. és Könyvészete.
Vázlatok a m. t. Akadémia Tört. 109.