Kezdőlap

Bangya János (Méhemed bej),

1848-49. honvéd alezredes, szül. 1817. decz. 2. Apjon, Pozsony-megyében, magyar nemes családból. Atyja B. Miklós, komárommegyei táblabiró volt és Koltán földbirtokos. B. János hamar elhagyta szülőhelyét s a nagyszombati katonai intézetbe került; később a rendes katonasághoz ment át és Milánóban gránátos őrmester volt 1836-ban Bécsben volt a magyar testőrök közt. Itt nyerte Klapkával együtt katonai magasb kimüvelését. 1839-ben oda hagyta a testőrséget és hat éven át az akkori bécsi erdélyi udvari ágens (Baksy) irodájának főnöke volt. 1846-ban Bazinban Vital Antonia urhölgygyel házasságra lépett és a journalistika terén működött. 1848-ban jelen volt a pozsonyi országgyűlésen. Midőn a kormány és országgyűlés a fővárosba tette át székhelyét, ő is utánok ment. Midőn Perczel Mór a Zrinyi-szabadcsapatot alakította, B. azonnal mint százados lépett oda be és részt vett a friedaui stájerországi expeditióban, hol vitézsége által kitünvén, őrnagygyá léptették elő. Később Kazinczy alatt Beregben alezredes lett. Kazinczy letevén a fegyvert, B. Komáromba bujdokolt és onnan mint kapitulans útlevéllel ment külföldre. 1850-ben londonban találjuk őt, de már júliusban Párisba tette át lakását. 1852-ben az első világkiállítás alatt ujra Londonba ment és mint hirlapiró kereste kenyerét. 1854. májusban, midőn már bizonyossá vált az orosz-török háború, Konstantinápolyba ment és szolgálatát a török kormánynak fölajánlván, mint táborkari főnök, ezredesi ranggal az ázsiai törzskarhoz Musztafa pasa oldala mellé rendeltetett. Ekkor a török vallást is fölvevén, Mehemed bej lett; a Karabatir előnevet később nyerte cserkeszországi érdemeiért. E táborozás alatt sok elismerést és ajándékot nyert, köztök egy tatár herczeg 15 éves szép árva-lányát, kitől Mehemed bejnek négy gyermeke született: három leány (Hatikhe, Fatime és Adile) s egy fiú (Musztafa Aszim bej). Utoljára a török csendőrség ezredese s a miniszteriumban a rendőrség vezetője volt. Meghalt 1868. február 16. Konstantinápolyban.

1848. márcz. 22. a német érzelmű Neustadt Adolftól átvette a Pressburger Zeitungot és azt szabadelvű irányban szerkesztette s Pestre költöztével innen küldözte tudósításait az általa Pozsonyban alapított és szerkesztett Hungaria cz. hetenként kétszer megjelenő politikai hirlapba (juliustól aug. 31-ig, mikor a lap a 25. számmal megszünt). Pesten Zerffivel az Ungar cz. lapnál is működött. Párisban tartózkodása alatt kőnyomatú lapot alapított.

Hazánk s a Külföld 1868. 4. sz. arczk. (Reményi Károly.)

Szinnyei, Komárom 1848-49-ben. 473. l.