Kezdőlap

Barkóczy Ferencz (szalai gróf),

bölcselettudor, Magyarország herczegprimása, helytartósági tanácsos és a Szent István rend nagykeresztes vitéze, gr. B. Ferencz zempléni főispán és gr. Zichy Juliánna fia, szül. 1710. okt. 15. Csicsván, Zemplénmegyében; alsóbb iskoláit Kassán, a bölcseletet Nagyszombatban, a theologiát négy év alatt Rómában végezte. 1730-ban, mint nagyszombati növendékpap, védett bölcseleti tételeket, mire III. Károlytól arany lánczot és az ivánczai prépostság czímét nyerte. Tanulmányai végeztével nemsokára egri kanonok s a város plébánosa lett. 1740-ben szepesi préposttá, majd tenegriai cz. püspökké, az esztergomi széknek szepesi helynökévé, 1741-ben titkos tanácsossá, 1743-ban a hétszemélyes tábla közbirájává neveztetett ki. 1745-ben egri püspök és Heves- és Külső-Szolnokmegye főispánja lett. 1761. május 12-én esztergomi érsekké, 1762-ben pedig a magyar korona egész területén levő tanintézetek főfelügyelőjévé és 1764-ben a szent István-rend nagykeresztes vitézévé neveztetett ki. 1756 körül Egerben könyvsajtót állított fel és azt 1762-ben Esztergomba helyezte át, mely itt az első könyvnyomtató intézet volt. Meghalt 1765. jun. 18. Pozsonyban. A fölötte tartott gyászbeszédek megjelentek Pozsonyban 1765-ben.

Munkái:

1. Epistola encyclica ad clerum populumque Agriensem. Agriae, 1745. (Magyarúl is.)

2. Edictum episcopale Agriense de ritu celebrandorum festorum. U. ott, 1754.

3. Sermo, quem ad frequentem suae dioecesis clerum habuit in cathedrali sua ecclesia Agriensi 1754. Budae.

4. Nova dispositio sacrae scripturae in ordinem ita redactae. ut quolibet anno commode et cum fructu legi possit. Agriae, 1756.

5. Sermo, habitus Tyrnaviae die 27. sept. 1761. Vindobonae, 1761.

6. Epistola pastoralis ad archi-episcopatus Strigoniensis clerum et populum. Agriae, 1761.

7. Exuviae Emerici e com. Eszterházy, episcopi Nitriensis. Strigonii, 1763.

8. Catechismus ex decreto ss. concilii Tridentini d parochos. Tyrnaviae, 1762.

9. Sermones, quos nomine adstantium exc. procerum i. statuum et oo. regni Hungariae dixit. Posonii, 1764.

10. Epistola pastoralis ad a. episcopatus Strigoniensis clerum et populum. Agriae, 1764.

11. Allocutio nomine statuum in regni limitibus apostolicae reginae venientis ad comitia Posonium. Posonii, 1764.

Országgyűlési beszédeit, melyeket 1764. jul. 3. és 5. mondott, Podhradczky József mutatta be a m. tudom. akadémia 1852. jan. 10. ülésén. (M. Akad. Értesítő 1852.)

Kéziratban maradt munkáit az egri Emlékkönyv és a Beke Antal által kiadott Index Manuscript. Bibl. Battyanianae sorolják föl; egy beszédét és két jelentését a királyhoz a nemzeti múzeum őrzi.

Pressburger Zeitung 1765. 49. 65. sz.

Horányi, Nova Memoria.

Sándor István, Magyar Könyvesház 120.

Katona, Historia Critica XXXIX. 937. l.

Kölesy és Melcser, Magyar Plutarkus III.

Fejér, Historia Acad. Scient. Pazmaniae.

Felső Magyarországi Minerva 1832. 245.

Pauer, Egyházi Rend Érdemei.

Egyet. M. Encycl. V. 691.

Emlékkönyv. Eger. 1865. 261.

M. Korona 1879. 106. és köv. sz.

Wurzbach, Biogr. Lexikon.

Zelliger, Esztergom Várm. Irói.

Necrologium Strigoniense.

Petrik Bibliographiája.