Kezdőlap

Baross Gábor (bellusi),

m. kir. kereskedelemügyi miniszter, az első osztályu vaskorona-rend tulajdonosa s val. belső titkos tanácsos, szül. 1848 junius 6-án Pruzsinán, Trencsénmegyében; középiskoláit Léván a piaristáknál és Esztergomban a szent Benedek-rendieknél végezte (1865-69.), a budapesti egyetemen 1865-69-ben jogi tanfolyamot hallgatott; 1869-ben leszolgálta az önkéntesi évet; ugyanez évben mint tiszt. megyei aljegyző alkalmaztatott a trencséni törvényszéknél; 1871-ben ügyvéd és megyei valóságos aljegyző, 1874-ben főjegyző és árvaszéki ülnök lett. A megye politikai és társadalmi mozgalmainak egyik főtényezője gyanánt szerepelt Trencsénben, hol dalegyesületet szervezett s a főgymnasium mellé szegény tanulók számára tápintézetet állított. 1875-ben a pucho-illavai kerület szabadelvü-párti képviselőjévé választotta. Ez időben tagja volt valamennyi felirati bizottságnak; tagja és elnöke a közoktatási bizottságnak stb. s végül a képviselőháznak 1878-81. ülésszakára megválasztott jegyzője. 1883. márcz. 30. a közlekedési miniszterium államtitkárává neveztetett ki. Kineveztetése előtt hosszabb tanulmányutat tett a nyugati államokban. Kezdeményezte és végrehajtotta a magyar államvasutak, reorganisatióját, a postatakarékpénztár létesítését stb. Kemény Gábor báró lemondása után 1886. decz. 29. a közmunka- és közlekedési miniszterium élére állíttatott. Mint miniszter keresztül vitte a posta és távirda egyesítését; létesíté a vasuti, postai és távirdai szaktanfolyamot; a hazai közlekedésügy és ipar fejlesztése terén számos üdvös reformot létesített, nevezetesen a zóna-rendszert ő hozta be; legujabban a Vaskapu szabályozásán munkálkodik. 1884 óta Győr városát képviseli az országgyűlésen. 1888. febr. 12. val. belső titkos tanácsossá neveztetett ki. Az 1889. évben a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterium kétfelé osztatván, onnan az ipari, kereskedelmi, vám- és tengerészeti, a szabadalmi ügyek és az orsz. m. kir. statistikai hivatal Baross Gábor vezetése alá kerültek.

Az 1878. nov. 28-ról keltezett válaszfelirat az ő tollából folyt; tőle származik a vám- és kereskedelmi bizottság jelentése is, a melyet az Olaszországgal 1878. decz. 27. kötött kereskedelmi szerződés követett, mely a Törvénytárba 1879. jan. 23. czikkelyeztetett be. A Bosznia és Herczegovinával való közös vámegyesület létesítéséről szóló 1879. okt. 1. törvényjavaslat szövegét ő készítette s ő irta a közgazdasági bizottság jelentését is, mely 1879. nov. 12. jelent meg. A tudomány és irodalom terén időközönként nagy szorgalommal működött, a kéziratok egész halmaza vár rendezés alá, melyekből 1883-ban jelent meg: A helyi (községi) kormányzat Amerikában Schaw Albertnek angol munkája nyomán, a György Endre által szerkesztett Nemzetgazdasági Szemlében (VIII. köt. 5. füzet).

Munkái:

1. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszterium 1887. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése. Bpest, 1888.

2. Jelentése a m. kir. postatakarékpénztár 1887. évi működéséről és az elért eredményről. U. ott, 1889.

3. A kereskedelemügyi miniszternek, mint azon évben még közmunka- és közlekedésügyi miniszternek, 1888. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése. U. ott, 1889.

A Vágvölgyi Lapokat alapította 1873. okt. 20. és szerkesztette 1875. végeig. Országgyűlési beszédei a naplókban és politikai napilapokban jelentek meg.

Budapesti Közlöny 1883. 80. sz. 1886. 298. sz.

Vasárnapi Ujság 1884. 41. sz. arczk. 1887. 2. sz. arczk.

M. Salon VI. 1857. arczk.

Budapesti Hirlap 1888. 361. sz.

Athenaeum Nagy Képes Naptára 1889.

Sturm., Uj Országgyűlési Almanach 171.

A Hét 1890. 23. sz. arczk.

Nemzet 1890. 156. sz.