ügyvéd, Károlyi György titkára s központi ügyésze, a m. tud. akadémia lev. és a Kisfaludy-társaság tagja, szül. 1797. máj. 6. Felső-Vadászon, Abaujmegyében; iskoláit 1815-ben Kassán végezvén, 1817. Pestre jött kir. táblai jegyzőnek és szabad idejét Schwartner heraldikai leczkéinek hallgatására fordította, melyeket rendbe szedve s bővítve, magyar nyelven szándékozott kiadni. 1819-ben a gr. Károlyi-ház titoknoka lett. Ez évben ismerkedett meg Kisfaludy Károlylyal. 1822-ben Kazinczyval kezdett levelezni, kit Széphalmon meg is látogatott. 1823-ban ügyvédnek esküdött fel. A következő években Kölcseyvel, Bajzával, Toldyval, Helmeczyvel Virággal, Vörösmartyval és Zádorral barátságra lépvén, háza mindinkább gyülpontjává vált a szépirodalom idősb és ifjabb művelőinek. 1831. febr. 17. az akadémia lev. tagúl választotta; 1832. nov. 15. az igazgatóság pénztári ellenőrré nevezte. 1832-ben Csongrádmegye megbizásából az országos bizottság munkálatára «in re literaria et educationali» terjedelmes véleményt nyújtott be. A Kisfaludy-társaságnak már 1836. nov. 12-én egyik alapító tagja lett; ellenőrré pedig 1842. jan. 23. választották. Meghalt 1858. máj. 12. Pesten.
Az irodalommal már fiatal korában foglalkozott. Munkálatai: utazási leirások, regény- és szinmű fordítások, egy pár vígjáték, novella (Királyi fény és kegyelmesség), versek, mikből egy-kettő a Kisfaludy Károly Aurorájába (1822-24) vétettek fel és holmi apróság a Tudományos Gyűjteményben. Vándorfy és Labancz Lipót név alatt polemizált az Athenaeumban (1841. 61-73. sz.). A Vasárn. Ujság (1870. 2. sz.) közölte levelét, melyet Kölcseyhez irt Kossuth elfogatásáról; a Fővárosi Lapok (1877. 12. 65-67. sz.) naplójából a Wesselényi Miklós bezáratása cz. részletet.
Legnevezetesebb munkája azonban kéziratban maradt naplója, melynek eleje (1838. január 1-től 1841. decz. 2-ig) a m. n. muzeum kézirattárában őriztetik, folytatása pedig mely a 50-es évek elejéig terjed, megvan a gróf Károlyiak budapesti levéltárában.
Aurora 1827. 222.
Budapesti Hirlap 1860. 167. cz.
Egyet. Magyar Encyclopaedia V. 739.
M. Tud. Akadémia Almanachja 1863. 290.
Figyelő IX. X.
Budapesti Szemle (XLIV. 1885.) (Bártfai László és neje, Ágoston Józseftől) és gyászjelentés.