országbiró, B. György és somlyói Báthory Anna fia, szül. 1555-ben. Szülei buzgó védői az új vallásnak, fiokat is e vallásban nevelték és beható theologiai oktatásban részeltették. 1585-ben Rudolf király őt Szatmár, Szabolcs és Somogy vármegyék főispánjává s országbiróvá nevezte ki. 1593-96-ig a törökök ellen harcolt. Élete végnapjaiban Bocskayhoz pártolt. Meghalt 1605. jul. 25. Ecseden és sírba vitte magával a Bathoryak ecsedi ágát.
Toldy 1850. decz. 9. Tompa Imrétől Erdélyből kézirati töredékeket kapott, melyek B. munkáinak 1605-ben sajátkezüleg másolt kéziratainak bizonyultak; egyike: Tractatus az teljes szentháromság istenségben való szent személyekről; (hetedféliv; hiányzik eleje s vége, csonka közbül is); a másikat zsoltároknak lehetne nevezni, de nem fordításai Dávid zsoltárainak, hanem ezeknek formáján és hangján irt saját vallásos ömlengései; (73 zsoltár közül csak 23 van meg 55 tömött iven.) Toldy a kéziratot ismerteti a szerző életrajzával Adalékok a régibb m. irodalom történetéhez cz. munkájában, hol a zsoltárokból mutatványt is közöl.
Kerékgyártó Árpád, Magyarok Életrajzai I. 409.
Nagy Iván, Magyarorság Családai I. 226. 232.
Tört. Tár 1889. 201. (Gyászjelentése.)