Kezdőlap

Bátorfi Lajos,

szerkesztő, polgári családból származott, szül. 1835. aug. 20. Kun-Félegyházán; iskoláit szülőföldén, majd Szegeden, Aradon és Pesten végezte; 1853-ban nagybátyja, Huszka József ügyvéd irodájában működött; 1854-ben az ujonnan szervezett árvaszéknél nyert alkalmazást Kún-Félegyházán; 1858-tól 1860-ig Gyürky Antal Borászati Lapjánál dolgozott; 1861. nov.-től 1864-ig pedig a Győri Közlönynél, 1867-től 1871 végeig a Zala-Somogyi Közlönynek volt segédszerkesztője; 1872-ben Konstantinnápolyba, később Párisba s Rómába utazott. 1875 óta titkára a nagy-kanizsai kisdednevelő egyesületnek; ugyanott 1871-ben alakult tűzoltó-egyletnek tűzvédőrségi alkapitánya maig; 1887-ben alapító első titkára volt a nagykanizsai keresztény jótékony nőegyletnek. 1885 végén Deák Ferencz buzdító levelével tisztelte meg a leégett búcsú-szentlászlói ős zárda felépítésére engedélyezett sorsjátéknál való szereplése alkalmából. 1885-től fogva Nagy-Kanizsa régi levéltárának rendezésével foglalkozik.

Első czikke B. L. jegy alatt 1855-ben jelent meg a Bud. Hirlap szept. 5. számában, ugyanakkor első költeménye is; azóta saját irodalmi vállalatain kivül számos hirlapnál és folyóiratnál dolgozott, így a Napkelet, Divatcsarnok, Gombostű, Alföld, Szegedi Hiradó, Somogy, Vasmegyei Közlöny, Zala stb. lapoknál.

Munkái:

1. Mezei virágok. Vácz, 1858.

2. Bánatos sziv. Pest, 1860.

3. Nemzeti szikrák. Debreczen, 1861. (3 kiadásban Nagy-Kanizsán, Győrött összesen 80 ezer példányban.)

4. Juliska, népszinmű 3 felv. Győr, 1862. (2. kiadás N.-Kanizsa 1885.)

5. Darázsfészek. Pikáns szindarabok. Nagy-Kanizsa, 1868.

6. 111 Költemény (1860-64) N.-Kanizsa, 1869.

7. Virág-csokor. U. ott, 1869.

8. Sonettek. Pest, 1871. szerző fénynyomatú arczképével. (2. kiadás N.-Kanizsa, 1886.)

9. Jenő, dr. 5 felv. U. ott, 1871.

10. Antonia, tört. szinmű 5 felv. U. ott, 1872.

11. Konstantinápolyig és vissza. U. ott, 1873. (2. kiadás. U. ott, 1877.)

12. Mirza, a szép kunleány, tört. szinmű 3 felv. U. ott, 1873.

13. A muraközi kérdés. U. ott, 1873. (Többek közreműködésével. Külön nyomat a Zala-Somogyi Közlönyből.)

14. Tengerész küzdelme. Regény, németből ford. U. ott, 1873. (Horváth Gyulával).

15. Női fegyver, vigj. 4 felv. U. ott, 1875.

16. Tiz év emléke Zalában 1867-1876. U. ott, 1878.

17. Párisig és vissza. U. ott, 1878.

18. A szülőföld és a haza. Zalamegye földrajza. U. ott, 1880. (Hoffmann Mórral. 2. kiadás. U. ott, 1881. 3. k. U. ott, 1884. 4. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1888.)

19. Anya mint honleány. U. ott, 1881.

20. Nefelejtsek. Keszthely, 1884. (Költemények.)

21. Utolsó Zrinyi. Költői beszély I. része. Mura-Szombat, 1885. (Többi részét most rendezi s ajtó alá.)

22. Irénke. N.-Kanizsa, 1886. (Családi költemények).

23. Rómáig és vissza. Utirajz. U. ott, 1888.

Szerkesztette Nagy-Kanizsán a Kandi Klári cz. első magyar hölgy-élczlapot 1868. okt. 1-től decz. 20-ig; a Zala-Somogyi Közlönyt 1872. jan. 1-től é s Zalai Közlöny új czimmel 1874. jan. 1-től 1882. ápr. 30-ig; Adatok Zalamegye Történetéhez 1876-78-ig 30 füzetben; Párisi Lapok 1878-ban (Edelényi Szabó Lajossal, ki Párisban lakott.) A Zalai Tanügy szerk. és kiadótulajdonosa volt 1880. aug. 1-től 1887. decz. 29-ig; továbbá a Tavasz cz. almanachot Pesten (1861.) és a Győri Naptárt (1864.) Jelenleg a Zalai Közlönynek (1887. jan. 1. óta) szerkesztőkiadója. 1889-ben Zalai Közlöny Könyvtára cz. vállalatot indított meg, melyből eddig 6 füzet jelent meg. Legújabban Nagy-Kanizsa város monographiáján dolgozik; sajtó alá rendezi elszórtan megjelent munkálatait: Tizenöt év emléke Zalában 1876-1890. czímmel és a Palini Inkei család történetét irja.

Jegyei: (B. L.), (B.), (Bfi) sat.

Figyelő IX.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1876-78., 1881., 1887., 1888. és önéletrajzi adatok.