jogtudor, köz- és váltó-ügyvéd, szül. 1844. szept. 20. Báttaszéken, Tolnamegyében; a gymnasium öt osztályát Baján, a 6-8-dik osztályokat Budapesten a piaristáknál, a jogot a budapesti és bécsi egyetemen végezte. 1866-ban Nagyváradra ment ügyvédjelölti gyakorlatra. 1869-ben nyitotta meg ugyanott ügyvédi irodáját. A kir. biróságok életbeléptével Békés-Csabára, 1885 végén Aradra költözött, hol saját nyomdát alapított. 1889. máj. 1. óta Illés Károly társaságában ügyvédi gyakorlatot folytat Budapesten.
Czikkei, versei s beszélyei a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg. Divatcsarnok (1862. ford. beszélyek), Vasárnapi Ujság (1862.), Nefelejts (1862.), Ország Tükre (1863.), Magyarország (Pompéry alatt), P. Napló (br. Kemény Zs. alatt), Fővárosi Lapok (1865-66. 1871. 1884. 1889.), Jogtudományi Közlöny (1873.), Ügyvédek Lapja (1889-90.) és a Hindy Árpád által kiadott Ibolyák cz. almanachban. (Pest, 1856. Hofmann Lajos névvel) Főmunkatársa volt a 12 Ellenröpiratnak 1880. nov.-1881. okt. Nagyváradon.
Munkái:
1. Nők könyve. Pest, 1864.
2. A római jog tankönyve. Meckeldey Ferd. után ford. U. ott, 1863-64. három kötet. (Lőw Tóbiás és Wagner Gézával. 2-dik kiadás. U. ott, 1870.)
3. Hitregetan. U. ott. 1864.
4. Fővárosi genreképek. Nagyvárad. 1867.
5. Polgári házasság vagy szerelem gőzzel. Elbeszélés. U. ott, 1870.
6. A nők a magyar jogban. U. ott, 1872.
7. A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete. I. rész. Bpest, 1874. (Ism. Jogtudományi Közlöny.)
8. Mindenféle antisemiták és zsidókról. Arad. 1888. (Német fordításban Sattinger Józseftől. Arad, 1888.)
9. Mi a teendő a véderőre vonatkozó törvényjavaslattal szemben? U. ott, 1889.
Szerkesztette: a Nagyvárad cz. napilapot, melyet 1870. jul. 3. alapított, 1871. márczius hó 31-ig; a Biharmegyei Közlöny czímű napilapot 1871. junius 26-tól decz. végeig; a Nagyváradi Lapokat 1871-72-ben (Sipos Árpáddal); a Békést 1875. decz. 25-ig (Zsilinszky Mihálylyal és Elek Lajossal); a Békésmegyei Közlönyt 1875. decz. 19. (mutatv. sz.), 1876. jan. 6-tól decz. 31. és 1877. ápr. 15-től decz. 31. (Zsilinszky Endrével és Garzó Gyulával) és ennek társlapját a Szépirodalmi Lapokat 1877. máj. 2-tól decz. 27. Békés-Csabán; a Büntető Jogtudományi Szemlét 1880-ban u. ott; az Alföldi Lapokat 1883. január 1.-decz. 30. u. ott (magyar és tót szöveggel, utóbbit Povázsay Mátyás szerk.); a Filosemita Füzeteket 1884-ben u. ott; az Aradi Közlönyt alapította és szerk. 1885. (Hindy Árpáddal); az Alföldi Ujságot 1888. márcz. 1-től 1889. márcz. 31-ig és ennek folytatását az Esti Lapokat Aradon, ebből azonban csak 5 szám jelent meg; az Alföldi Képes Emlékkönyvet 1888. Aradon és végre a Kritikai Szemlét Budapesten, melynek mut. száma jelent meg 1889. decz. 22.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887. 1889. és önéletrajzi adatok.