Kezdőlap

Baumgarten János Kristóf,

bölcselet- és orvostudor, született 1765. április 7. Luckauban, Alsó-Luzsiczában, hol atyja B. János Gottlieb polgármester volt; miután szülővárosában a középiskolát elvégezte, 1784-ben a drezdai orvosi kollegiumot látogatta; innét egy év mulva a lipcsei egyetemre ment, mire 1790-ben bölcseleti s 1791. orvostudor lett. Ezután Bécsbe, hol két évet töltött, innen Erdélybe költözött és 1793. jul. 4. érkezett Nagy-Szebenbe. 1794. okt. 1. az új-egyháziak hívták meg orvosuknak; 1801-ben pedig a segesváriak orvosa lett, mely hivatalát 1807-ben letette, hogy háborítlanúl élhessen a tudománynak. 1829-ben ismét elfoglalta előbbi tisztségét, melyet 1841-ig viselt, midőn szélhüdés érte. Meghalt 1843. decz. 29. Segesvárott. Tagja volt a lipcsei Linné-társaságnak és a pesti egyetem orvosi karának.

Munkái:

1. Epist. gratul. brevis trepani coronati historia. Lipsiae, 1789.

2. Sertum Lipsicum seu stirpes omnes praeprimis exoticas circa urbem... digessit atque descripsit. U. ott, (1790.)

3. Flora Lipsiensis. U. ott, 1790.

4. Dissertatio politicophys. de arte decoratoria. Pars I. U. ott, 1791.

5. Dissertatio inaug. de corticis ulmi campestris natura, viribus usuque medico. U. ott, 1791.

6. Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae. Tomi 3. Vindobonae, 1816. (A 4. kötet N.-Szeben, 1846. Fuss Mihály által kiadva.)

Kanitz, Versuch einer Geschichte der ung. Botanik 146.

Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 64. (Szül. 1756-ra teszi.)

Archiv des Vereins für Siebenb. Landeskunde. neue Folge XI. 143.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Bibliographiája.