Bay György (ludányi és csomai),
kir. tanácsos, hétszemélynök és alnádor, B. György fia, szül. 1792. márcz. 19. Surányban, Beregmegyében; iskoláit a jogi tanulmányokkal együtt Sárospatakon végezvén 1815-ben, a m. kir. testőrségbe lépett és az ezen időben szintén Bécsben tartózkodó Kisfaludy Károlylyal baráti viszonyban élt. 1820 körül visszakerült Bécsből és 1825-ben Beregmegyében főszolgabiró, 1832-től 1841-ig első alispán, 1841-49-ig alországbiró, alnádor s hétszemélynök volt. Meghalt 1849. jún. 5. Pesten, kolerában.
Fiatalabb korában verseket irt, melyek közűl a Lollihoz cz. a Zsebkönyvben (1821.) jelent meg, fordított is többet. Mint a magyar irodalomnak buzgó pártolója, Kazinczy Ferenczczel közelebbi viszonyba került és leveleztek is egymással. Kazinczynak Bayhoz irt 9 levele 1818-1823-ból a Reményben jelent meg 1851-ben. Ezen levelekből kitünik, hogy B. Herderből is fordított és egyik versét Kazinczy küldte a M. Kurirhoz. György név alatti közlés végett 1818-ban. A Felső-magyarországi Minervában Goethe két versének fordítása jelent meg tőle.
Thewrewk József, Magyarok Születés Napjai 30.
Nagy Iván, Magyarország Családai.
Moenich és Vutkovich, Magyar Irók Névtára 172.
M. Lexikon III.
Turul, 1889. 173., 1890. 81. és gyászjelentés.