Bedeus József (scharbergi báró),
erdélyi kormányszéki tanácsos, szül. 1782. febr. 2. Nagy-Szebenben; iskoláit 1790-1792-ben szülőföldén, 1793-95-ben a kolozsvári unitárius-kollégiumban végezvén, 1795-96. magánoktatásban részesült. 1796 végén ismét Kolozsvártt az unitarius-kollégiumban folytatta tanulmányait. A jogot 1800-1802-ben az ottani katholikus lyceumban végezte. Atyjával több izben beutazta Erdélyt és tanulmányainak végeztével Bécsbe, Prágába, Drezdába, Regensburgba, Linczbe s 1804-ben Velenczébe ment. 1802-ben államhivatalba lépett az erdélyi kormányszéknél, hol 1823. jul. 4. titkár, 1827-ben az erdélyi udvari kanczelláriánál udvari titkár, 1829-ben annak kormánytanácsosa lett; 1834-ben udvari tanácsossá neveztetett ki. 1839. febr. 11. erdélyi főkormánybiztosi, 1848. jan. 10. titkos tanácsosi méltóságot nyert. Az 1848-49. szabadságharczban Puchner tábornokot támogatta; midőn a magyarok Szebent bevették, az államkincstárral Oláhországba menekült. 1850. aug. 21. a Lipót-rend nagy-keresztjét nyerte. 1853-iki márcziusban nyugalomba helyeztetvén, 1854. febr. 20. ausztriai bárói rangra emelték. Meghalt 1858. ápr. 6. Nagy-Szebenben. Az erdélyi honismertető társaság 1842-ben elnökévé választotta.
Értekezései megjelentek a Hormayr Archivjában (1819. 1823.), Schuller Archivja I. köt. Transilvania II. köt. és az Archiv des Vereins für Siebenb. Landeskunde II. IV. és uj folyama II. III. köteteiben.
Munkái:
1. Die Abbildung und Beschreibung von zwei im Jahre 1823 bei Várhely entdeckten römischen Mosaiken. Kronstadt, 1825. (Ism. Hormayr Archivja XVI. 745.)
2. Das lucrum camerae in Ungarn und Siebenbürgen. U. ott, 1838.
3. Die Wappen und Siegel der Fürsten von Siebenbürgen und der einzelnen ständischen Nationen dieses Landes. Hermannstadt, 1838.
4. Gutachten der zur genauern Erörterung des Antrages zur Errichtung einer juridischen Facultät im Schosse der I. sächsischen Nation niedergesetzten Commission. (U. ott, 1839.)
5. Die Verfassung des Grossfürstenthums Siebenbürgen. Wien, 1844. (Makoldi Sámuel által magyarra fordítva. Pest, 1846.)
6. Historisch-genealogisch-geographischer Atlas zur Uebersicht der Geschichte des ungarischen Reichs. Hermannstadt, 1851.
7. Bericht über die Entstehung, die Schicksale und Leistungen des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. U. ott, 1853.
Kéziratban maradt műveit fölsorolja Trausch.
Arczképe Kriehuber festménye után Hoflich Jánosnál jelent meg 1844-ben és Atlasa mellé is csatoltatott.
Magazin für Liter. des Auslandes 1850. 102. sz.
Egyetemes M. Encycl. V. 1065.
Trausch, Schriftsteller-Lexicon I. 82. III. 554.
Friedenfels Eugen, Joseph Bedeus von Scharberg Wien, 1876.