m. kir. pénzügyigazgatósági titkár, B. Ferencz a m. kir. egyetemi nyomda igazgatójának fia, szül. 1844. jún. 29. Budán; középiskoláit a budai kir. egyetemi főgymnasiumban végezvén, a budapesti egyetemen a jogot hallgatta; de időközben (1864.) a színi pályára lépett és a budai lánczhidfői Molnár György-féle népszínházban lépett föl; de csakhamar visszatért jogi tanulmányaihoz már 1866-ban letette a jogi államvizsgát és még ugyanazon évben a pénzügyi igazgatósághoz fogalmazó gyakornoknak neveztetett ki; 1870-ben fogalmazó, 1872-ben pénzügyi igazgatósági titkár lett és mint ilyen 1875-ig Győrött, ezután pedig Budapesten működött 1881. júl. 27. történt haláláig.
Beutazta 1865-66-ban Magyarországot és Ausztria nagy részét, 1870-ben Német-, Franczia-, Olasz-, Angolországot és Svájczot; tapasztalatairól utirajzokat irt a napi- és szépirodalmi lapokba. Egyetemi hallgató korában társai között irodalmi szövetkezetet alapított, melynek Korszellem cz. havi folyóiratát ő szerkesztette; a Vas Gereben Népbarátjának (1865-66.) főmunkatársa lett és a lapnak főbb rovatait ő irta (B. F. jegyek alatt is); ezen kivül dolgozótársa volt 1866-tól 1875-ig több fővárosi és vidéki lapnak. Közleményeket hoztak tőle a Pesti Hölgydivatlap, Nefelejts, Fővárosi Lapok, Budapesti Bazár, Hirmondó, Természet, Győri Közlöny, Győri Figyelő, Székesfehérvári Figyelő, Pápai Lapok.
Munkái:
1. Beszélyek. Pest, 1865. (Névtelenűl.)
2. Vadonban. U. ott, 1865. (Éjszakamerikai regény.)
3. A Fröbel-féle gyermeknevelési rendszerről. Győr, 1871.
4. Tündérmesék. Buda, 1871. (Adorján álnévvel.)
5. A naprendszer s a föld keletkezésének elmélete. U. ott. 1874.
6. A magyarországi Jánosrendi... Galilei-páholy évkönyve, Bécs, 1876.
Kéziratban több szépirodalmi dolgozata maradt, részint önálló, részint fordítás, vers és színmű.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1876.
Hajnal 1881. 10. sz. arczk. és Miletz János szives közlése.