kath. áldozó-pap, szül. 1842. febr. 1. Miskolczon, iparos szülőktől; középiskoláinak egy részét szülővárosában végezvén, az egri papnövendékek közé vétette föl magát; 1865-ben áldozó-pappá szenteltetett fel. Miután mint káplán több helyen megfordult, végre 1870-ben a miskolczi ev. rev. gynasium kath. tanulóit a hittanban oktatta 1882-ig, midőn Sajó-Szögedre ment önálló lelkésznek. 1887-ben betegeskedése miatt nyugalomba vonult. Mint hitoktató a szünidők alatt utazásokat tett a külföldön.
Munkája: A fekete emberek. Delaporte A. után ford. Eger, 1869. (Ism. M. Sion.)
Ezenkivül több franczia regényt fordított névtelenűl, melyek a budapesti napilapok tárczáiban jelentek meg.
Schematismus Agriensis 1876.
Petrik Könyvészete.
Borsodmegyei Lapok 1889. 74. sz. (Babik.)