Kezdőlap

Benke József,

sziniigazgató, később leányiskolai tanító, Jókai Mórné (Laborfalvi Róza) édes atyja, szül. 1781. júl. 18. Kálnokon, Háromszéken, unitárius szülőktől; de utóbb, hogy nejét elvehesse, róm. kath. lett Pesten; a nagy-enyedi Bethlen-collegiumban tanult. A Kolozsvárról Magyarországba indult magyar szinésztársulattal Szegeden vagy Debreczenben lépett föl először, de megbukott; ekkor Bécsbe ment tanulni; nyolcz hónap mulva visszatért Pestre (1808.) s már mint tanult szinész működött; időközben Kemény Jánossal társulatot alakítottak és ezzel 1811-ben Komáromban is megfordultak. 1815-ben a pesti társulattal Miskolczra költözött, hol 1820-ig játszott. Ekkor búcsút vett a szinészettől és Miskolczon letelepedvén, tanár lett; ugyanott később leányiskolát nyitott, melynek igazgatója volt, mig Diósgyőrbe nyugalomba vonult, hol 1855. aug. 15. meghalt. Kétszer nősült; Rácz Zsuzsanna szinésznővel kötött első házasságából született Judit leánya, a későbbi Laborfalvi Róza (Jókai Mórné.)

Munkái:

1. Az önnön áldozat. Érzékeny játék 5 felv. Kotzebue után ford. Szeged, 1807. (Először adták Pesten 1807. decz. 7.)

2. Az atyám története. Román. Kotzebue után ford. Pest, év n.

3. A theatrum czélja és haszna. Buda. 1809.

4. A magyar játékszini almanach. Pest, 1810. (Ebben megirta a Nemzeti Játszó-Társaság történetét 1806-10.)

5. Verses mesék. Nicolay után szabadon. Miskolcz. 1817.

6. A három találós mese. U. ott, 1818.

7. Nagym. gróf revisnyei Reviczky Ádám úr főispáni székébe lett beiktatása alkalmával jún. 9. 1828. U. ott.

8. Lizinka vagy a szibériai számkivetettek. Francziából (Mme Cottin után) ford. Buda, 1830.

9. A Pesten felállítandó magyar játékszinről. Pest, 1832.

10. Világ és ember esméretére vezető és útmutató oktatásai egy atyának. Francziából szabadon magyarosítva. Kassa, 1833.

11. Nagy Károly. Hős költemény. D'Arlencourt Viktor után francziából ford. Pest, 1834. Két kötet.

12. Howard Katalin, vagy korona és vesztőhely, dr. 5 felv. Dumas Sándor után francziából ford. Pest, 1836.

Eredeti szinművei: Salamon fiatalsága. vígj. (1810.), Az ó- és új-világ (1810.) és Talpkőletétel cz. nézőjátékok. Fordított szindarabjai, melyek nyomtatásban nem j elentek meg, de előadattak, a következők: Egymást bosszantók, vígj. 5 felv. (Beck); először adták Pesten 1807. aug. 12. és még 1834-ben is a budai szinpadon.

Papelli vagy a csodálatos egybentalálkozás, érzékeny játék 3 felv. (Kotzebue); először 1807. máj. 22. Pesten.

A templáriusok, szomorujáték 5 felv. (Kotzebue); először 1808. nov. 25. Pesten.

La Pejrous, vagy az ártatlanság paradicsoma, érzek. játék 4 felv. (Kotzebue); először 1808. jul. 4. Pesten.

Látogatás, vagy magafitogatás, vígj. 4 fv. (Kotzebue); először 1809. nov. 26. Pesten.

Ó rajzolat, vígj. 1 felv.; először 1809. okt. 10. Pesten. (Meisl?)

Addig viszik a korsót a kutra, mig eltörik, vígj. 3 felv. (Jünger); először 1809. júl. 30. Pesten.

A spanyolok Peruban vagy Rolla halála, szomj. 5 felv. (Kotzebue); először 1809. jan. 13. Pesten és még igen sokszor az ország minden szinpadán. 1836-ban is Budán.

Okos és vizeszű, vígj. 4 felv. (Jünger); először 1809. szept. 11. Pesten.

Abellino, a nagy bandita, nézőj. 5 felv. (Zschokke); először 1810. máj. 14. Pesten.

A prókátorok, érzékj. (Iffland); először 1811. ápr. 1. Pesten.

Nagy mámi, nézőj. 5 felv. (Ziegler); először 1812. máj. 4. Pesten és 1834-35-ben is a budai szinpadon.

A quäckerek, vígj. 1 felv. (Kotzebue); előszőr 1835. máj. 25. Budán.

Kéziratban: fordításai latin klasszikusokból s naplószerű emlékei, melyekből Jókai Mór is közölt kivonatokat a Vasárnapi Ujság régibb évfolyamaiban.

Magyar Játékszini Zsebkönyvecske és Almanach 1807-11.

Tud. Gyüjt. 1817. III. 157.

Honművész 1835. 104. 1838. 13. sz.

Kazinczy, M. Pantheon (N. Könyvtár XXXVI. 372.)

Déryné Naplója I. 73. 80. 131. 231-235.

Id. Szinnyei József, A Komáromi M. Szinészet Tört. 21-27. l.

Egyetértés 1882. 131. sz.

Hon 1882. 131. 140. sz.

P. Hirlap 1886. 325. sz.

M. Polgár 1886. 271. (Törs K.)

Petrik Bibliographiája.