kereskedő, szül. 1794. ápr. 30. Budán; atyja bambergi német, anyja magyar származású volt; a hat gymnas. osztályt szülővárosában járta; fiatal korában Bécsbe került, hol szülei egy olasz selyemkereskedésbe adták. 1822-ben Pestre jött és átvette anyja fogadóját, a Magyar királyt; midőn vagyonát elvesztette, német szinészszé lett és játszott a budai s kassai szinpadon. Később az irodalomnak élt. Meghalt 1846. okt. 12. Pesten.
A Wiener Theater-Zeitungnak levelezője volt 1834-től haláláig, irt a pesti Spiegelbe is (1845.)
Munkái:
1. Pester Lebensbilder. Pest, 1830-32. Hat füzet.
2. Wuth des Elements und Milde des Menschenherzens. U. ott, 1838. (Pesti árvíz leirása.)
3. Die Reise von Pesth nach Baja. U. ott, 1840.
4. Bunte Bilder aus dem Leben. U. ott, 1842.
5. Erinnerungsblüthen. U. ott, 1844.
Irt még több szindarabot is 1830-45-ig u. m. Der Postillon der Liebe, Die Seiltänzer in Soroksár, Raimund und die gefesselte Phantasie, Die falsche Fanny Elsler, melyek elő is adattak.
Wurzbach, Biogr. Lexikon.
Fekete József, Denkblätter zu K. M. Kertbenys Memoiren. Berlin, 1875.
Petrik Bibliogr.