Kezdőlap

Benkő Dániel (árkosi),

a m. tud. Akadémia lev. tagja, B. Bálint és Jancsó Salóme fia, szül. 1799. jan. 9. Kézdi-Vásárhelyen a Székelyföldön; iskoláit szülővárosában kezdte s Nagy-Enyeden folytatta, a hol a bölcselet mellett a jogi és theologiai tanulmányokat is végezte. E közben tanítója volt gróf Mikó Imrének és báró Kemény Zsigmondnak. Egy évet nyilvános tanítókép is töltött Enyeden. Ezután három évig orvosnövendék volt Bécsben, a hol különösen a vegytan, élettan és természettan voltak kedvelt tantárgyai. Azonban a sok tanulás megtámadta szemeit; azért orvosi tanácsra elhagyta a tovább tanulást és legtöbbnyire a szabad természetben foglalkozó mezőgazdaságot választotta életpályául. Károlyi Lajos gróf birtokán Tót-Megyeren, Klauzál Imre oldala mellett nyert első gazdasági alkalmazást 1828. juniustól 1840. szeptember végeig. 1838-ban, midőn Klauzál a jeles rohonczi gazdasági tanintézetet szervezte, Benkőt oda is magával vitte s ő ezen intézetben az 1839. tanév alatt a gazdasági műtan tanára volt. 1840. szept. 1. Eszterházy Pál herczeg uradalmának lett felügyelője, 1846. évi máj. 26-tól pedig a lévai, bicscsei és derecskei uradalmak főfelügyelője volt, mely tisztében 1854-ig maradt, midőn nyugalomba vonult. Ezután ötödfél évig Schönborn gróf gazdasági tanácsosa volt munkácsi uradalmában; ezt követőleg Károlyi István uradalmaiban foglalkozott két éven át, majd közvetlen halála előtt tiz évet haladó időn keresztül Zselenszky Róbertnél működött mint gazdasági tanácsos. Meghalt 1883. nov. 19. Budapesten. A m. tudom. Akadémia 1859. decz. 19. választotta lev. tagjai közé; az országos magyar gazdasági egyesületnek rendes igazgató választmányi, az erdélyi gazdasági egyesületnek tiszteleti, a bécsi cs. kir. mezőgazdasági társulatnak levelező tagja volt. Az akadémiában Galgóczy Károly tartott fölötte emlékbeszédet 1884. febr. 24.

Gazdasági czikkei az Ismertetőben (1840.) és a Magyar Gazdában (1848 előtt), azután a Gazdasági Lapokban (1854-1874.) és Falusi Gazdában (1858.) jelentek meg. Akadémiai székfoglalója: A növények táplálkozásáról gazdászati szempontból. (Akad. Ért. math. és term. oszt. II. 1861.)

Munkája: Mezei gazdaság könyve, Stephens Henry The book of farm cz. munkája nyomán. Pest, 1855-68. Hat kötet. (Korizmics Lászlóval és Morócz Istvánnal együtt; főkép a növénytermelést tárgyalók nagy része folyt az ő tollából.)

A 60-as évek elején a Gazdasági kis tükör átdolgozásában is közreműködött.

Kéziratban maradt: Szőlőmívelés és Gazdasági üzlettan.

Arczképe Molnár József által kőre rajzolva s Rohn A. által nyomt. Pesten jelent meg 1858-ban.

Dánielik, Magyar Irók II. 24.

Jelenkor-Encycl.

Molnár József, A jelesebb magyar gazdák. Szövege Hunfalvy Jánostól. Pest, 1858. arczk.

Egyet. M. Encycl. VI.

M. Akad. Almanach 1863. 251.

Petrik Könyvészete.

P. Napló 1883. 319. sz.

Galgóczy, Az Orsz. Gazd. Egyes. Emlékkönyve IV. és Emlékbeszéde. Bpest, 1884. és gyászjelentés.