szinész, szül. 1824. decz. 11. Csik-Delnén a Székelyföldön nemes szülőktől; iskoláit Csik-Somlyón, Kolozsvártt és Egerben járta; utóbbi helyen Csiky Sándor két fiát tanította. 1843-ban szinészszé lett Gyöngyösön és mint vándor-szinész bejárta Magyarország és Erdély nagy részét. 1848-ban Esztergomban szinészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő épen, midőn az osztrák csapat bevonult a városba, mire ő a Dunán át menekült Komáromba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti szinház kötelékébe lépett mint kardalnok, 1853-ban elhagyta a nemzeti szinházat és Debreczenbe ment a városhoz napdíjas irnoknak. 1857-ben ujra visszaszerződtették a pesti nemzeti szinházhoz, melynél mint szinész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti zuglói magányába vonult, hol 1890. évi okt. 25. meghalt.
Körülbelől 53 színművet irt és fordított: Ábránd és szerelem, dr. 3. felv. (először adták a nemzeti szinpadon 1852. jan. 31. Ism. M. Hirlap 681. sz. Értesítő 5. sz.), Mikulás, népsz. 4 szak. (először adták a n. szinházban 1852. decz. 2. Ism. Hölgyfutár 276. sz.), Kis árva, népszínmű 3 felv. (először adták a n. szinházban 1858. máj. 21. Ism. P. Napló 99. Szépir. Közlöny 68. sz. Népdalai külön is megjelentek. Pest, 1858.), Bem apó, Betyár, Bolond Istók Debreczenben, Bolond Miska boh. 3 felvonásban, Bujdosó herczegek, Cochinchinai herczegnő, Csepűrágó, Egy férfi ki az ablakon beugrik, Egy szép leány, Ezer forint, Ezer egy éjszaka, Guerilla kapitány, Inkóros, Kettő egyszerre, Kupecz népsz. 3 felv. (először adták a n. szinh. 1860. márcz. 6.), Melinda, Nesze semmi fogd meg jól, Országgyűlési adatok, Ördög sziklája, Puszták fia, népsz. 3 felv., Queraus! boh. 3 felv., Rontó Pál vígj. 4 felv., Száz arany és egy szép leány, Tévedések színjátéka, Tündér korona, Ubryk Borbála, Üldözött, Vén husár vagy párbaj sötétben, vígj. 3 felv., Vén székely tört. dr., Vörös csákósok és Bukow színműve, mely utóbbit most is gyakran adják. Irt még sok magánjelenetet és couplét a magyar daltársulat számára.
Munkája: Magyar szinvilág 1565-1872. Pest, 1873. (2. kötete kéziratban maradt.)
Fata és Ficsor cz. 3 kötetes humorisztikus regénye szintén kéziratban maradt.
Fölemlíthető még róla, hogy ő alakította meg Budapesten az első magyar asztaltársaságot, mely 1877 óta sok német ajkú polgárt megmagyarosított és több száz szegény gyermeket meleg ruhával ellátott.
Hölgyfutár 1852. 276. 572.
M. Hirlap 1852. 681. sz.
Értesítő 1852. 5. sz.
P. Napló 1858. 99 sz.
Szépirodalmi Közlöny 1858. 68. sz.
Egyet. M. Encycl. VI.
Egyetértés 1890. 296. sz.
Bud. Hirlap 1890. 296. sz.
Vasárn. Ujság. 1890. 44. sz.
Önéletrajzi adatok és Bayer József szives közlése.