Kezdőlap

Bényei Deák János,

ev. ref. tanár és lelkész; iskoláit a hazában elvégezvén, 1630-ban Gyulafehérvárott, 1633-ban Marosvásárhelytt volt tanár; 1634-ben Rákóczy György fejedelem két fia Zsigmond és György mellett volt nevelő Gyulafehérvárott, hol tanítványaival együtt szerkesztette a Janua linguarum bilingvis, latina et hungarica cz. kézikönyvet, melyben az ajánlást 1634. máj. 3. Rákóczi Zsigmond és György irták alá, az olvasóhoz intézett latin értesítést pedig Erdőbényei János névvel ő irta kelet nélkül. (Ujabb kiadásai Lőcse 1641. és Várad 1654.) 1634-ben tanítványaival a belgiumi s angol egyetemekre ment. A sárospataki iskolába második tanárúl 1637. szept. 17. vezettetett be; beigtatása alkalmával a Kegyes bölcsességről és a bölcs kegyességről értekezett; tanította egyebek közt a szónoklatot is. 1639-ben részt vett az erdőbényei gyűlésen és a vitánál mint ellenvető szerepelt. 1641-ben lemondott hivataláról és Mádra ment papnak, midőn az abauji egyházmegye is megtisztelte jegyzőséggel. 1645-ben jelen volt a tállyai gyűlésen, de még azon évben meghalt kolerában.

Munkái:

1. De concursu causae primae cum secundis. Albae Juliae, 1630. (Bisterfeld János Henrik elnöksége alatt mint felelő szerepel Keserűi Istvánnal.)

2. Praescriptiones et antidota generalia pro christianismo, adversus socinianos. Ultrajecti, 1635.

Nevét Bényei D. Jánosnak, Erdőbényeinek és többnyire Bényeinek irják.

Tsétsi J. István, Virga Mosis. (Az Előszóban.)

Sárospataki Füzetek 1865. 351. l.

Koncz József, Marosvásárhelyi ev. ref. régi iskola története 39.

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 162. 225.

Sárospataki Lapok 1889. 32. sz. (László János.)