ev. ref. lelkész, B. Gábor szintén ref. lelkész és Csiszár Mária fia, szül. 1837. szept. 7. Damakon, Borsodmegyében; 1848-ban Miskolczra az I. gymn. osztályba, később Sárospatakra ment, hol Erdélyi János költő és tanár vette pártfogásába; elvégezvén a VIII. osztályt, a pesti ref. theologiai intézetben folytatta tanulmányait. A lelkészi vizsgálatok letétele után Baranyába, majd Czeglédre, Kecskemétre rendeltetett segédlelkészűl, utóbb Csepelen működött mint káplán, hol a balpárt népvezére volt, a miért hivatalától is megfosztatott; így került aztán Budapestre, hol 1870-71-ben mint szerkesztő működött. Ezután Jászkisérre rendelték káplánnak. 1873-ban a medinai (Tolnam.) ev. ref. egyház hivei választották meg őt lelkészűl; innen két év mulva Szent-Györgyvölgyre, 1886-ban pedig Veszprémbe ment lelkésznek, hol jelenleg is működik.
Sárospataki tanuló korában irta A hodosi biró leánya cz. ismert románczát és egy bordalával pályadíjat nyert. 1859-től 1871-ig a következő lapokba dolgozott: Napkelet (1859. 1862.), Nefelejts (1859-66. 1869.), Divatcsarnok (1860.), Gombostű, Népujság (1860.), Vasárnapi Ujság (1862. 1871.), Hölgyfutár (1863.), Népszava, Fővárosi Lapok (1867-68.) és vidéki hirlapokba; később a Protestans Pap cz. lapba.
Munkája: Bényei Gábor költeményei. Pest, 1861.
Szerkesztette a Körmös Ferkó cz. élczlapot 1870-ben, melyből csak hat szám jelent meg; az Országos Balpárti Naptárt 1870. és 71-re Pesten; a Protestans Népujságot 1890. jan. 1-től márcz. 15-ig, melyből szintén csak hat szám jelent meg. Népdalai közűl több el van terjedve és él a nép ajkán, mint a Sir a kis lány a Balaton partján; Győri Vilmos is bemutatta néhány népdalát Arany Koszorújában.
Kéziratban van egy kötetre való verse.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.