Kezdőlap

Beőthy Zsolt (szlováni),

bölcselettudor, egyetemi r. tanár, a m. t. Akadémia r. tagja, a Kisfaludy-társaság titkára, szül. 1848. szept. 4. Budán, a várban, hol atyja B. Zsigmond akkor közoktatásügyi titkár volt; a család az 1849. máj. ostrom elől Komáromba menekült, hol B. az algymnasiumot a benczéseknél, a felsőbb osztályokat Pesten az ev. ref. kollegiumban végezte, a jogot pedig az egyetemen 1870-ben; azután nagyobb utazást tett Olasz-, Németországban és Skandináviában. 1871. aug. 26. a m. kir. pénzügyminiszteriumban segédfogalmazó lett, mely állásában az akkori földadó törvényjavaslatok előmunkálataiban vett részt Dobner Rudolffal. 1875. júl. 29. középiskolai tanári vizsgát tett és szept. 18. a gyárutczai reáliskolához nevezték ki rend es tanárnak. 1877-ben lett bölcselettudor. 1878. jan. a magyar irodalomtörténet egyetemi magántanára. 1882. okt. az aesthetika helyettes tanára. 1883. jun. ugyanannak rendk., 1886. máj. óta ny. rendes tanára. 1862. szeptembertől a tanárvizsgáló bizottság tagja s a tanárképző tanára. 1883. deczembertől az orsz. közoktatási tanács tagja. 1890-ben a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság elnökévé s a középiskolai tanárképző-intézet igazgatójává neveztetett ki. 1890-91-ben a bölcseleti kar dékánja. 1876. jan. 26. a Kisfaludy-társaság belső tagja s másodtitkára lett és 1879. febr. 19. óta első titkára. 1877. máj. 24. a m. tud. Akadémia lev., 1884. jún. 5. rendes tagjává választatott. A Kisfaludy-társaságot 1876. máj. 6. a Berzsenyi-ünnepélyen Niklán és Egyházas-Hetyén, 1888. aug. 18. a Gvadányi-ünnepélyen Szakolczán; az akadémiát a prágai akadémia száz éves jubilaeumán képviselte, mely alkalomból a prágai cseh királyi akadémia levelező tagsággal tisztelte meg. Tudományos czélból 1870-dik évtől minden évben nagyobb utazást tett Olaszországba, különösen Flórenczbe, Rómába és Nápolyba.

A Korunk cz. politikai napilapnak 1872-ben belmunkatársa volt; a m. t. Akadémia könyvkiadóbizottságának 1880-90-ig tagja volt és szerkesztette a könyvkiadó vállalatot. A Nefelejts 1861. 27. sz. (okt. 6.) borítékán jelent meg első levele Komáromból. Történeti czikkei, versei, elbeszélései, politikai, irodalomtörténeti s aesthetikai dolgozatai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Gyermekbarát (1862-63.), Ifjuság Lapja (1863-64.), Magyar Ember Könyvtára (1863.), Iskolai Kis Tükör (1864.), Nefelejts (1864. 1867-69. 1871.), Fővárosi Lapok (1864-67., 1868-1880-ig akad. tárczairója, (1881-89.), Növendékek Lapja (1865.), Családi Kör (1865-67.), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1865-66.), Képes Ujság (1866.), Regélő (1866.), Magyar Gyermekbarát (1866-67. Szemleiró), Vasárnapi Ujság (1867-70. 1876. 1882.), Figyelő (1871-72. 1876.), Magyarország Képekben (1869-70. a hét története; 1875.), P. Napló (1874. 168. 169. 1877. 181. 1878. 235. 239. 1880. 306. 308. 1882. 86. 292. sz. Arany halálára irt vezérczikk névtelenül 295. 359. 1883. 306. 353. 1884. 41-44. sz. Greguss emlékezete. 1885. 354. 1886. 79. 176. 1887. 38. 39. dr. Kovács Pál 354. 1889. 355. és szinbirálatai 1879 nyarától 1884-ig), Figyelő (1878. dr. Kovács Pál), Egyetértés (1878.), Ellenőr (1878.), Nemzeti Hirlap (1878. 258. 349. 1879. 44. 90. 93. 177. és szinbirálatai 1878 őszétől 1879 nyaráig), Hon (1879. 22.), M. Föld (1880. 71. Heltai.), Ország-Világ (1880-82.), Nemzet (1885. 39. 94. 95. 1888. 38. 272.), M. Salon (1884. V. 1886. 1888.), Bud. Szemle (1876-84. 1886-87. 1889.), Századok (1875-76. 1886. Rozsnyai. 1887.), Pozsonyvidéki Lapok (1887. 221-223. sz. Arany nemzeti érzése epikájában), Egyetemes Philol. Közlöny (1881. 1888.), Gvadányi Album (1888.), Kisfaludy-társaság Évlapjai (XII. 1877 óta jelentések, birálatok, beszédek; Az uj család. Rajz. Székfoglaló XII. 1877. Greguss Ágost emlékezete. XIX. 1884.).

Munkái:

1. Elbeszélések az ifjuság számára. Pest, 1865.

2. Elbeszélések. U. ott, 1871. (Ism. Nefelejts 1870.)

3. Biró Márton. Regény. U. ott, 1872. (Ism. Figyelő 1871.)

4. Kálozdy Béla. Regény. Bpest, 1875. Két kötet. (Előbb a Pesti Naplóban jelent meg.)

5. A névtelenek. Elbeszélések és rajzok. U. ott, 1875.

6. Az első magyar politikai színmű és kora. U. ott, 1876. (Tudori értekezés. Különnyomat a Századokból.)

7. A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. kötet. A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig. U. ott, 1877. (Ism. Hon 55. Nemz. Hirlap 87. Petőfi Társ. Lapja, Tanáregylet Közlönye. Javított és bőv. kiadásban 2. 1880. 2. 1883. 4. 1886. 5. 1888.) II. kötet. Kisfaludy Károlytól mostanig. U. ott, 1879. (Ism. Ellenőr 429. Havi Szemle, Koszorú. Jav. és bőv. k. 2. 1881., 3. 1883., 4. 1887., 5. 1890.)

8. Rajzok. U. ott, 1879. (Ism. Ellenőr 71. Magyarország 54. P. Hirlap 54. Koszorú.)

9. Ráskai Lea. Költői beszély. U. ott, 1881. (Ism. P. Napló 89. Egyetértés 89. Hon 89. Főv. L. 73. sz. 2. diszkiadás Vágó Pál rajzaival. U. ott, 1887.)

10. Szinműirók és szinészek 1878-1881. U. ott, 1882. (Ism. P. Hirlap 15. Egyetértés 22. Fővárosi Lapok 63. Koszorú.)

11. Munkácsi Krisztusa. U. ott, 1882. (Különnyomat a P. Naplóból.)

12. A tragikum. U. ott, 1885. (Utólagosan a m. t. Akadémia 200 aranyos Karácsonyi díjjal tüntette ki. Ism. Egyetértés 230. Bud. Hirlap 243. Főv. Lapok 271. P. Napló 316. sz. Koszoru VII. Arad és Vidéke 1885. 256. 257. sz.)

13. Magyar balladák. U. ott, 1885. (Greguss Ágostnak Arany balladáihoz irt magyarázatai beigtatásával. Jeles Irók Iskolai Tára I. Ism. Bud. Szemle XLII. 2. kiad. U. ott, 1885.)

14. A szépprózai elbeszélés. U. ott, 1886-88. Két kötet. (1879-ben a Kisfaludy-társaságtól 100 arany jutalmat nyert. Ism. P. Hirlap 1886. 326. Főv. L. 339. Nemzet 246. 347. Kolozsv. Közlöny 276. 277. P. Napló 1887. 53. Századok, Figyelő XXII. II. köt. Nemzet 1887. 346. Főv. Lapok 1887. 38. sz. Századok 362. l.)

15. Horatius és Kazinczy U. ott, 1890. (Németűl Ungarische Revue, 1890. 639. l.).

Szerkesztette az Athenaeum cz. hetilapot 1873. jan. 2-tól 1874. decz. 24-ig; az Ország-Világot 1880. máj. 1-től az év végeig és szerkeszti a Kisfaludy-társaság Évlapjait a XII. kötettől 1877 óta.

Sajtó alá rendezte Csató Pál Szépirodalmi munkáit és életrajzot irt hozzá. (Bpest, 1883. Ism. Bud. Hirlap 44. sz.)

Álnevei s jegyei: Vas Gyúró (Közérdek), Ónody Gyula (Ifjuság Lapja 1863-64. és Isk. Kistükör 1864.), Kis Farkas (Vasárn. Ujság 1867.), B-y. (Akad. levelek a Főv. Lapokban és kritikák a P. Naplóban.), -f., -t. (Nefelejts és Budapesti Szemle); B-y. Zs. és b. (Vasárnapi Ujság 1867-1870. 1876.), BZ. (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1865.)

Asbóth János, Irodalmi és Polit. Arczképek. Pest, 1866.

Reform 1872. 84. sz.

Figyelő 1874. 21. sz.

Magyarország és a Nagyvilág 1875. 37. sz. arczk.

Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk.

Figyelő XIII. 1882.

M. Tisztviselő 1882. 6. sz.

M. Tud. Akad. Értesitője 1884. Tagajánlás.

Szinnyei Repertoriuma. Tört. II.

Petrik Könyvészete.

Horváth Ignácz, Könyvészete 1887.

Athenaeum Nagy Képes Naptára 1887. arczk.

Corvina 1890. 22. sz.